A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Frisnyák Sándor: Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához (Tájhasználata 18-19. században)

négy-ötszörös). A természetföldrajzi tényezőkön kívül a társadalmi-gazdasági faktorok, pl. a nagybirtokok korszerű gazdálkodása is befolyásolta a termelés hatékonyságát. Az egyes művelési ágak kataszteri átlagos jövedelme is figyelmet érdemel. Pl. a szántóföldek átlagos jövedelme Szadán a legalacsonyabb (384 fillér/kat. hold), a kedvező agroökológiai feltételekkel rendelkező településeken pedig meghaladja az 1000 fillér/ kat. hold értéket (pl. Maglódon 1030, Kerepesen 1047, Gyomron 1175, Úriban 1467 és Menden 1587 fillér/kat. hold). A kert kataszteri átlagos jövedelme Mende kivételével mindenütt lényegesen magasabb, mint a szántóföldeké (pl. Maglódon 2618 fillér/kat. hold). A szőlő jövedelmezősége is nagyon különböző (a legalacsonyabb 100, a legmagasabb 2711 fillér/kat. hold). A rétgazdálkodás Kerepes kivételével nagyobb jövedelmet biztosít, mint a szántóföldi müvelés. A legelök jövedelme összességében a legalacsonyabb (éves átlagos jövedelme katasztrális holdanként 80 és 571 fillér között változik). Az erdő is viszonylag alacsonyabb jövedelmet termel: ennek értéke - a gazdálkodás természeti és közgazdasági feltételrendszerétől függően - kat. holdanként 100 fillértől 430 fillérig terjed. Meglepő, hogy néhány községben a nádas hasznosítása igen magas (pl. Úriban 3300, Gödöllőn 3200, Pécelen 2600 és Veresegyházán 1700 fillér/kat. hold) jövedelmet eredményezett. Összefoglalás A tájhasználat a természeti erőforrások felhasználásával a tájban folytatott emberi tevékenységformák (létfenntartási rendszerek) összessége. A Gödöllői-dombság 18-19. századi (és a korábbi idők) tájhasználata a mező- és erdőgazdasági tevékenységgel történt. Az agrártermelés átformálta a természeti környezetet: a nemzedékek egymásra épülő munkájával kultúrtájat teremtett. A tájhasználat mértéke és módja mindenkor összefüggött a makrogazdasági folyamatokkal is. Hatékonyságát a természetföldrajzi adottságok, a humán erőforrások és az ökonómiai tényezők befolyásolták. A 470 km

2-es dombsági terület környezetgazdálkodásában - a szerkezeti hasonlóságok, a jellegadó tevékenységek mellett - településenként jelentősek voltak a termelési érték (a kat. holdankénti jövedelmezőség) különbségei is. A Gödöllői-dombság tájhasználatának idő- és térbeli változásai az ember racionális alkalmazkodását és tájformáló-gazdaságfejlesztő tevékenységét bizonyítják.