A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Frisnyák Sándor: Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához (Tájhasználata 18-19. században)

ADALÉKOK A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TÖRTÉNETI FÖLDRAJZÁHOZ (Tájhasználat a 18-19. században) FRISNYÁK SÁNDOR Bevezető gondolatok Dolgozatomban a táj és a természeti erőforrások 18-19. századi hasznosítását egy természetföldrajzi kistáj, a Gödöllői-dombság területén vizsgálom.

1 A természeti tájak társadalom- és történeti földrajzi kutatását elsőként Teleki Pál szorgalmazta a közigazgatási egységek helyett.

2 A természeti és gazdasági tájhatár a Gödöllői-dombság területén sem esik egybe. A kisrégióra jellemző történeti és gazdaságföldrajzi jelenségek és folyamatok a természetföldrajzi határokon túl még néhány községben azonosak, de ezekre nem térek ki. A természeti kistájat tehát a történeti földrajzi feldolgozás szempontjából is önálló gazdasági tájnak, mikr or égiónak tekintem. A 18-19. századi táj használatot, az emberi tevékenységek térbeli rendszerét a könyvészeti, kartográfiai és történeti statisztikai források alapján vázolom fel, de bevezetőként összefoglalom az előző korok jellemzőit is. A Gödöllői-dombság a természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Cserhát-vidék (mezorégió) déli része, melyet északról a Kosdi-dombság, nyugatról a Pesti-síkság, délről a Monor-Irsai-dombság és a Tápió-vidék, keletről a Galga-völgy határol.

3 A Gödöllőidombsághozsorolt települések (Csornád, Erdőkertes, Gödöllő, Gyömrő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Maglód, Mende, Mogyoród, Orbottyán, Pécel, Szada, Úri, Valkó, Vácegres és Veresegyház) összterülete 470 km

2

, hazánk földjének 0,5%-a.

4 A Gödöllői-dombság és környéke a Kárpát-medence gazdasági térszerkezetében a központi medence-síkság (Alföld) és a hegységkeret (Kárpátok) között átmeneti jellegű terület, polikultúrás gazdálkodással.

5 A mikrorégió - többek felfogása szerint - a Felvidék-régió déli peremterülete,

6 de talán helyesebb, ha a medium regni (= az ország közepe) részeként értékeljük. A középkor végére kilenc térszerkezeti egység (régió) alakult ki Magyarországon, s ezek közül a Buda és Pest köré szerveződő területek alkották a centrum-régiót, a hatalmi, egyházi és gazdasági központot.

7 A Gödöllői-dombság népe mindenkor osztozott a centrum-térség sorsából: részese volt a kedvezőtlen történéseknek, a békés fejlődés-korszakokban pedig élvezte a táj helyzeti energiáiból származó előnyöket.

8 1 A téma kutatását a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Kar Tudományos Bizottsága támogatta. 2 Teleki £,1917. 3 Marosi S.-Somogyi S., 1990. 4 Erdőtelkes 1956-ig külterületi lakott hely, Veresegyház része. Vácegres neve az Árpád-kortól 1943-ig: Zsidó. 5 FrisnyákS., 1990,2004. 6 Bulla B.-Mendöl T., 1947. 7 Kristó Gy., 2003, Kubinyi A., 2001. 8 Asztalos /., 2000, 2004, Borovszky S., 1911, G. Merva M.-Horváth L., 2007.