A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Kordos László-Szolyák Péter: A hámori Herman Ottó-barlang pleisztocén gerinces maradványai és a „középső felső-pleisztocén" faunája a Kárpát-medencében

3. kép. A Kadic-féle 5. rétegből 2006 őszén előkerült tompított hátú törpe penge. (Rajz: Szolyák Péter, 2006) gyakori használata, az aurignaci hatás alatt formálódó gravetti kultúrára utalnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a leletek tech­nológiai, tipológiai és taphonómiai jelleg­zetességeit (mészkőbrecc i a-m aradványok, kopás, csorbulás, vagy törések) alapul véve, feltételezhetjük, hogy a pattintott kőanyag eredetileg több kultúrszintben helyezkedett el. E szintek egymástól való pontos elválasztása, bár jelentősen módo­síthatná a leletegyüttesről kialakult képet, egyelőre nem lehetséges. A korábban megismert és most re­víziózott, továbbá az újonnan feltárt fauna alapján lehatárolt kb. 20 ezer éves időszak megfelel a fent említett régészeti kultúrák korának. Arra, hogy a fauna segítségével, az ismert rétegsoron belül, finomabban tagoljuk a paleolit leletegyüttest, erősen korlátozottak a lehetőségek. Ebben a leg­nagyobb akadály, hogy nem ismerjük a régi ásatás leleteinek pontos helyzetét az egyes rétegeken belül sem vertikálisan, sem ho­rizontálisan. A dokumentáció hiányosságai miatt még rétegek szerint sem tudjuk egzakt módon szétválasztani a leletanyagot. A legújabban feltárt csontanyag ugyan csak az 5. ré­teg faunisztikai jellemzőit mutatja, de ez a kép nem különbözik szignifikánsan attól, amit az egyébként nagy valószínűséggel összetartozó 2. és 3. rétegről megismertünk. 2 A finomabb tagolást jobban megalapozza az 5. rétegből 2006-ban előkerült, radiolaritból készült tompí­tott hátú törpe penge, ami a fiatalabb gravetti kultúra jellegzetes terméke (3. kép). Magyarországon a gravetti kultúra legidősebb megjelenését ez idáig Bodrog­keresztúrról ismerjük. A radiokarbon koradat: 28 700±3000 BP (GXO 195). (Geyh et al., 1969) A Herman Ottó-barlang 2. rétegéből feltárt faunamaradványokból (barlangi medve fogából és csontjából) két AMS koradatot kaptunk: 35 410±660 BP és 35 630±630 BP. (Ringer et al., 2006) Ezeket az adatokat - a csont- és kőanyag eredeti helyzetének isme­retlensége miatt - úgy kell tekintenünk, mint amelyek a 2. réteg valamely (alsó, középső vagy felső) részének korát, és nem közvetlenül a régészeti anyagét adják meg. Ha ezek eredetileg mégis közvetlenül összefüggtek, akkor a Herman Ottó-barlang leletei a leg­idősebb magyarországi és egyben az egyik legidősebb európai gravetti megtelepedést igazolhatnák, valamint jól illeszkednének az Istállós-kői-barlangból és a Peskö-barlang­ból ismert aurignaci megtelepedés korához is. A leletanyag újraértékelése szempontjából egy biztosabb viszonyítási pontot jelenthet majd a 2005-2006-ban a Kadic-féle 5. réteg­ből begyűjtött faunára kért abszolút kronológiai vizsgálat, melynek eredménye - sikeres mérés esetében - közvetlenül kapcsolódik az új leletanyaghoz, és így a közép-európai gravetti kultúra egy késői horizontjához. 2 A3, réteg (sárga mészkőbreccia), Kadic Ottokár 1915-ös metszetrajzára, leírására és a helyszínen tett személyes megfigyeléseinkre alapozva, véleményünk szerint utólagos barlangi folyamat (csepegő víz) hatá­sára a 2. rétegből (sárga mészkőtörmelékes agyag) vált el. (Sz. P.)

Next

/
Thumbnails
Contents