A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

A bejárás során a felszínen nem tudtuk elkülöníteni a Sajószentpéter-26-os főút 1. és 2. lelőhelyet, illetve Selján Évától és Veres Jánostól eltérő módon tudtuk azokat lokalizálni. Ennek feltehető oka, hogy az erózió következtében bejárásunk idején a két lelőhely dombja közötti mélyedésben koncentrálódtak a régészeti leletek (i. még a Sajószentpéter-26-os főút, 1. lelőhelynél). Csengeri Piroska Sajószentpéter-A Isó-berek 2007. október 30-án örökségvédelmi hatástanulmány készítése kapcsán régészeti terepbejárást végeztünk a határrészben. A környezetéből kissé kiemelkedő, jól látható és körülhatárolható, kereknek látszó kisebb domb felszínén Árpád-kori leleteket találtunk közepes mennyiségben és sűrűségben. A domb nagysága: 90x150 m, iránya: ÉNy-DK. Csengeri Piroska Sajószentpéter-Harmadik-vetö, 1. lelőhely 2007. október 30-án örökségvédelmi hatástanulmány készítése kapcsán régészeti terepbejárást végeztünk a határrészben. A környezetéből jól láthatóan kiemelkedő, nagyméretű, nagyjából ovális alakú, ÉNy-DK irányú domb felszínén közepes sűrűségben nagy mennyiségű népvándorlás kori (császárkori germán?) leletet gyűjtöttünk. A domb nagysága: 540x220 m. Lehetséges, hogy a Sajószentpéter-Harmadik-vető, 1-3. lelőhelyek egyetlen nagyobb régészeti lelőhelyet képeznek, egy nagy kiterjedésű császárkori germán településhez tartoznak. Csengeri Piroska Sajószentpéter-Harmadik-vető, 2. lelőhely 2007. október 30-án örökségvédelmi hatástanulmány készítése kapcsán régészeti terepbejárást végeztünk a határrészben. A Sajószentpéter-Harmadik-vető, 1. lelőhely közvetlen közelében, attól K-re elhelyezkedő szabálytalan alakú, kevésbé markáns kiemelkedésen 320x200 m-es területen közepes mennyiségű népvándorlás kori (császárkori germán?) leletet gyűjtöttünk, melyek elszórtan helyezkedtek el. Lehetséges, hogy a Sajószentpéter, Harmadik-vető, 1-3. lelőhelyek egyetlen nagyobb régészeti lelőhelyet képeznek, egy nagy kiterjedésű császárkori germán településhez tartoznak. Csengeri Piroska Sajószentpéter-Harmadik-vető, 3. lelőhely 2007. október 30-án örökségvédelmi hatástanulmány készítése kapcsán régészeti terepbejárást végeztünk a határrészben. A Sajószentpéter-Harmadik-vető, 1. lelőhelytől É-ra és a 2. lelőhelytől ÉNy-ra elhelyezkedő, ÉK-DNy irányú, a felszínből kissé kiemelkedő, nagy kiterjedésű platón 380x160 m-es területen közepes mennyiségű népvándorlás kori (császárkori germán?) leletet gyűjtöttünk, melyek elszórtan helyezkedtek el. Lehetséges, hogy a Sajószentpéter-Harmadik-vető, 1-3. lelőhelyek egyetlen nagyobb régészeti lelőhelyet képeznek, egy nagy kiterjedésű császárkori germán településhez tartoznak. Csengeri Piroska Sajószentpéter-Kövecses 2007. augusztus 22-én helyszíni szemlét végeztünk az ismert régészeti lelőhely területén (2001., HOM terepbejárás, feltárás, S. Koós Judit), mivel annak előkerülésekor a növényzeti fedettség miatt nem sikerült megállapítani a határait. A lelőhely dombját DNy-ÉK irányban átszelő földúttól ÉNy-ra és DK-re is szántott területet találtunk, ami a szemlére ideális körülményeket nyújtott. Nagyjából 500x150-200 m-es területen - a dombtetőn sűrűn, a lejtős, illetve alacsonyabban fekvő területeken elszórtan - találtunk a középső neolitikumba (bükki kultúra), a kora vaskorba és a császárkorba keltezhető nagy mennyiségű régészeti leletet.