A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

Miskolc-Déryné utca A Miskolc belvárosához tartozó, ideiglenes műemléki védettséget élvező területen burkolat és közmücsere miatt nyílt lehetőségünk a Déryné utca D-i végében, a várhatóan erősen bolygatott részen rövid megelőző feltárás lefolytatására 2006. március 23-28. között. Az utca vonalára nagyjából merőlegesen húzott, átlag 1 m széles kutatóárokban vizsgáltuk a rétegsorokat. Az utca Ny-i oldalán elhelyezkedő színház épületének alapozása mintegy 50 cm-rel ugrik ki a fal síkjából. Ez előtt 50—55 cm-es szélességben egy kavicsos, sötétbarna réteget azonosítottunk, mely a Szinva-patak hordalékának szétterülésével jöhetett létre. A közművek által erősen bolygatott feltöltődésben csupán a színház K-i falától mért 420-450 cm közötti szakaszon sikerült bolygatatlan rétegeket megfigyelni. Ez megegyezik a fentebb leírt, kavicsos, sötétbarna hordalékos réteggel. Közvetlenül az épület fala előtt a város 19. századi téglából épített csatornahálózatának maradványait azonosítottuk be. Az utca K-i oldalán elhelyezkedő antikvárium falának közelében szintén közművek nehezítették a kutatást. Az antikvárium falától mért 420—500 cm-ek között sikerült bolygatatlan rétegsorokat dokumentálnunk. A rétegsor anyaga lényegében homogén, csupán színében váltakozó hordalékrétegek képviselik a változatosságot. Kavicsos, sötétbarna, tömör valamint fekete, iszapos, kevesebb kavicsot tartalmazó rétegek váltogatják egymást. A leletanyagot kora újkori és újkori kerámiatöredékek, valamint pár darab vasszeg, ill. egy patkó töredéke alkotják. Gál-Mlakár Viktor Miskolc-G'öi-omboly, Kis-Föld 2006. május 24-én Miskolc-Görömböly, Kis-Föld területén Szolyák Péter bejelentése alapján terepbejárást végeztünk, melynek során egy kb. 300x150 m-es, ÉK—DNy-i irányban elnyúlt területen pattintott kőeszközöket, szilánkokat és magköveket gyűjtöttünk. A leletek valószínűleg felső-paleolit korúak. Szolyák Péter, Pusztai Tamás Nagyrozvágy-Sasó-homok Észak, Dél, Északkelet, Kelet 2006. április 12-én helyszíni szemlét végeztünk a cigándi árvízi tározó K-i gátjának környezetében. A szemle célja volt, hogy meghatározza azokat a régészeti lelőhelyeket Nagyrozvágy-Sasóhomokon, amelyeket ugyan nem érintenek a tervezett beruházások, de azok közelében helyezkednek el. A szemle során négy helyszínen gyűjtöttünk felszíni leletanyagot. Nagyrozvágy-Sasó-homok Északon ritkásabb intenzitású őskori (bronzkori) területet azonosítottunk. Nagyrozvágy-Sasó-homok Délen intenzívebb őskori (bronzkori) leletsűrűsödést tapasztaltunk. Nagyrozvágy-Sasó-homok Északkeleten viszonylag sürü lelctintcnzitású őskori telep É-i részét azonosítottuk. A Sasó-homoktól K-re, már Kisrozvágy közigazgatási határában, Kisrozvágy-Sáros tanya Keleten ritkás leletintenzitású őskori (bronzkori) lelőhelyfoltot regisztráltunk. A szemle után valószínűsíthetjük, hogy a Nagyrozvágy-Sasó-homok ÉÉNy-DDK-i hosszú dombsora egy összefüggő lelőhely lehet, amelyet vizenyős mélyedések szabdalnak több részletre. Ennek részleteit találtuk meg a fenti lelőhelyeken. Révész László, Szörényi Gábor András, Wolf Mária Nagyrozvágy-Pap-domb A lelőhely évtizedek óta ismert a régészettudomány számára: 1972 őszén Hcllcbrandt Magdolna, a Herman Ottó Múzeum régésze egy bejelentést követően leletmentő-hitelesítő ásatást kezdett a Pap-dombon, melynek során a Füzesabony-kultúra településének nyomaira bukkant. A leletmentés előzménye az volt, hogy 1971-ben talajjavító munkálatokat végeztek a község határában, megbolygatva és részint el is pusztítva egy bronzkori települést. A bejelentők által átadott és a feltárás során napvilágra került leletek sejtetni engedték, hogy jelentős régészeti lelőhelyről van szó. Az innen származó bronz kincslelet tárgyai között fellelhető gazdagon díszített, nagymé-