A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

mennyiségben kerültek elő, szinte teljesen ép állapotban, perem fölé húzott fülű mericék, valamint gömbös hasú korsók. Selján Éva, Veres János Mezökeresztes-Kazinczy F u. 11. Derne András telke 2000 m

2-es dísztó kialakításához kapcsolódóan végeztünk helyszíni szemlét, a szemle időpontjában a dísztó teljes területe le volt humuszolva. A kitermelt földdel a tó körüli gátat emelték meg. A D-i kétharmadon jól szemlézhető felszínen több foltot figyeltünk meg, ezekben embercsontokat találtunk. A tó D-i végében karámokhoz hasonló foltjelenséget tapasztaltunk. A felszínen több helyen is őskori, császárkori és Árpád-kori kerámiát gyűjtöttünk. A mélyebbre szedett északi részen csak a gátba kihányt földből találtunk leleteket. Mezőkeresztes belterületén, Derne András telkén egy kerti tó építésének első fázisában végeztünk megelőző régészeti feltárást 2006. szeptember 11. és 20. között. A régészeti feltárásra csupán a tervezett L alakú tómeder DK-i részében, egy kb. 15x60 m-es területen nyílt lehetőségünk. A feltárt felület nagysága így kb. 900 m

2

. A terület középső részén egy keskeny K-Ny-i irányultságú egykori patakmedret azonosítottunk. A jelenséget több 1 m széles kutatóárokkal vizsgáltuk meg. Az enyhén hullámzó sárga agyagos altalaj felett elhelyezkedő fekete homogén feltöltődésből bronzkori és császárkori leletanyagot gyűjtöttünk. Az ásatás alatt 20 gödröt azonosítottunk be és bontottunk ki. 5 gödörben (s3, s4, s6, s 14, s 15) találtunk császárkori leletanyagot is, 6 gödörben (s8, s9, s 12. s 16, s 19, s21 ) csak bronzkori leletanyagot. 9 gödör (s5, s 10, si 1, s 13, s 18, s23, s24, s25, s27) leletanyagot nem tartalmazott. Az s3 gödör keleti oldala mellett egy emberi csontvázat bontottunk ki. A sírgödör ill. benne az igen rossz megtartású váz Ny-K-i tájolású. A hosszúcsontok mellett három vastárgy (lemez és penge) töredékei kerültek elő. A töredékes vastárgyak alapján a temetkezés korát a császárkorra helyezhetjük. Az ásatás összesítő alaprajza alapján megállapíthattuk, hogy a csak bronzkori leletanyagot tartalmazó gödrök az egykori patakmeder közelében, annak partján helyezkednek el, míg a császárkori leletanyagot is tartalmazó objektumok a területen egyenletesen elszórva, de inkább az ásatási terület D-i részén helyezkednek el. Gál-Mlakár Viktor, Szörényi Gábor András Mezökövesd-Gidya-tó melléke, MOL-30. lh. 2006 nyarán a MOL-termék-távvezeték nyomvonalának megelőző feltárásán MezőkövesdGulya tó melléke (MOL-30. lh.) mintegy 1700 m-nyi területen 61 objektumot tártunk fel. A gödrök egy része a bronzkorra datálható, nagyrészt azonban egy császárkori településrészlethez tartozik. Veres János Mezőkövesd-Kukoricás, MOL-3L, 32. lh. 2006 nyarán a MOL-termék-távvezeték nyomvonalának megelőző feltárásán MezőkövesdKukoricás (MOL-31.Ih.) 550 m

2 területen egy császárkori település részletét tártunk fel 91 objektummal. A Kukoricás Ny-i oldalán a nyomvonal egy 110 m-es szakasza esett bele vélhetően egy szarmata településbe, itt 18 császárkori gödröt tártunk fel (MOL-32.1h). Veres János Mezőkövesd-Nagyszállás-dülő 2006 nyarán a MOL-termék-távvezeték nyomvonalának megelőző feltárásán MezőkövesdNagyszállás-dűlőn (MOL-29. lh.) mintegy 1150 m

2-nyi területen 43 objektumot tártunk fel, melyeknek többsége egy császárkori településrészlethez tartozik. A két eltérő korú objektum egy neolit agyagkitermelő gödör, valamint egy 16. századra datálható középkori gödör. Veres János