A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

Kibontottuk a vár ciszternáját, amit a belső, kerek toronytól K-re ástak. A ciszternát már előttünk valaki teljesen kirabolta. A ciszternától D-re folytattuk a 2000-ben már megtalált boronaszerkezetcs épület maradványainak a feltárását. Pusztai Tamás Kis kin izs-A Is ó- oszt ott-gaz 2006. március 22-én terepbejárást végeztünk Kiskinizs község határában. Elsőként az Alsó­osztott-gaz nevü határrész bejárását végeztük el, a községet övező védelmi gát D-i részén. A mü­velés alatt álló területen a környezetéből kiemelkedő, jól látható dombvonulaton cseréptöredékekre bukkantunk, amelyek egy Árpád-kori település meglétére engednek következtetni (1. lelőhely). A dombvonulattól K-re eső, az abaújszántói müútig húzódó, homokos talajban ugyanakkor már nem észleltünk régészeti leleteket. Koós Judit Kiskinizs-DNY-i külterület 2006. március 22-én terepbejárást végeztünk Kiskinizs község határában. A falu elején, a Halmaj-Kiskinizs műút bal oldalán, a legutolsó ház, a műút és a gát közötti háromszögben - DNy­i külterület - bukkantunk a 2. lelőhelyre. A szántásban az első lelőhelyhez hasonlóan Árpád-kori cseréptöredékeket gyűjtöttünk. Koós Judit Kisrozvágy-Sáros tanya Kelet 2006. április 12-én helyszíni szemlét végeztünk a cigándi árvízi tározó K-i gátjának kör­nyezetében. A szemle célja volt, hogy meghatározza azokat a régészeti lelőhelyeket Nagyrozvágy­Sasó-homokon, amelyeket ugyan nem érintenek a tervezett beruházások, de azok közelében helyezkednek cl. A Sasó-homoktól K-re, már Kisrozvágy közigazgatási határában, Kisrozvágy­Sáros tanya Keleten ritkás leletintenzitású őskori (bronzkori) lelőhelyfoltot regisztráltunk. Révész László, Szörényi Gábor András, Wolf Mária Kisrozvágy-Temetö nyugati oldala 2006. március 30-án Ricse, Scmjén, Kisrozvágy és Nagyrozvágy közötti szennyvízcsatorná­zás előkészítésével kapcsolatos örökségvédelmi hatástanulmányhoz végeztünk helyszíni szemlét. Kisrozvágy Ny-i oldalán, a temetőtől Ny-ra emelkedő markáns dombokon szórvány őskori kerámiát gyűjtöttünk. A lelőhely ritkás lelctintenzitású, pontszerűen lett meghatározva. Szörényi Gábor András Mályi-Lapos-dül ő 2006. augusztus. 7-én helyszíni szemlét végeztünk Mályiban a Lapos-dűlőben. A település lakott részéhez D-ről csatlakozó szántóföldön, gazos, fedett felszínen helyszíni szemlénk során megállapítottuk, hogy a területen már regisztrált régészeti lelőhely a vonatkozó terület Ny-i, mé­lyebben fekvő szélén tervezett utca majdani területén is megtalálható. Pusztai Tamás Mezőcsát-Márkus-dűlő, MOL-14. lh. A lelőhely megelőző feltárására terméktávvezeték-fektetés kapcsán került sor 2006 nyarán. A dűlőn két település nyomait találtuk meg. Az ÉK-i oldalon egy császárkori település részlete került napvilágra (MOL-14. lh.). A település egy környezetéből enyhén kiemelkedő, homokos ta­lajú dombon helyezkedett el. Az 5 m szélességű, DNy és ÉK-i irányú 220 m hosszúságú ásatási szelvényben 29 császárkori objektumot tártunk fel. A Márkus-dűlő DNy-i végén egy 400 m hosszú szakaszon, szintén 5 m szélességben humuszolt szelvényben a késő rézkori, valamint bronzkori település gödreit tártuk fel. A 66 objektum nagy része a bádeni kultúra hagyatékát tartalmazta, nagy

Next

/
Thumbnails
Contents