A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása

2. kép. A templom romjai a 20. század elején (KÖH Fotótár, 180725.) (Mezees-i) plébánosnak, a plébános pedig halálakor végrendeletileg a kolostorra hagyott, Kapy Miklós a saját pénzén kiváltotta.

38 Az utolsó, a kolostorra vonatkozó középkori adat - akárcsak az első - Martonyi faluval kapcsolatos. 1522-ben ugyanis Derencsényi György végrendeletében Martonyi (Martini) nevű faluját a háromhegyi pálos monostorra hagyja.

39 A monostor többé nem fordul elő az írott forrásokban, lakói hamarosan - a 16. század közepe táján - elhagyták. 1569-ben már az újhelyi vikárius árusította ki a monostor ingatlanait.

40 Ennyi tehát mindaz, ami a háromhegyi pálos kolostorról az írott forrásokból megtudható. A nagy valószínűséggel Tekes mester leszármazottai által 1341 előtt alapított monostor szerzetesei évtizedek alatt építették fel lakóépületeiket és templomukat. A templom felszentelése - mint láttuk - csak 1411-ben történt meg. A bizonyára mindig kis létszámú közösség mindennapjai jobbára eseménytelenül teltek. Vagyonuk sem lehetett valami nagy, az ismert ingatlanok értéke csekélynek látszik. A szerzeteseket megadományozó személyek többnyire - jellemző módon - kisebb jelentőségű Abaúj, Borsod, vagy Torna megyei nemesek voltak. Mindössze három személy érdemel különösebb figyelmet, hiszen ök a fenti nemesek sorából messze kiemelkednek: Derencsényi György, Hangácsi Mihály és Himfi Imre. Hangácsi látszólag nem több, mint borsodi kisnemes, azonban 38 Bandi, 1985., 725. 39 MOL DL 72196 40 DAPI. 182.