A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Makoldi Miklós: Adatok a Hernád-völgyi avar lovas sírok temetkezési szokásaihoz

Tiszafüred „B"/3. típus: azon lovas sír, melynél a lovas sírgödre a lóétól ÉK-re helyezkedik el (egyedi eset - összetartozása bizonytalan: 112-114/b). Tiszafüred„C" típus: szimbolikus lovas sír. 75 Összességében megállapíthatjuk, hogy a tiszafüred-majorosi temetőben feltárt 70 lósírból nagy valószínűséggel 67 lovas sírpárként kezelendő, 2 (?) db önálló lósír és 1 db szimbolikus lovas sír. Továbbá láthatjuk, hogy a temetőben túlsúlyban vannak a B/l. típusú lovastemetkezések (összesen 55 db, a 70-böl!), ezen belül is az a változat, amikor a két sír tengelye nem esik egy vonalba (B/lb. típus: 45 db). Az egymás mellett elhelyez­kedő sírgödrös sírpárokból (B/2. típus) már jóval kevesebb van: mindössze 10 db, mely­ből három igencsak bizonytalan, de jelenlétüket ennek ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni és elhanyagolható az egyetlen ÉK-i irányban elhelyezkedő sírpár - melynek összetartozása csak a sírmellékletek tekintetében valószínű (B/3. típus). „Biztosan" önál­ló lósírból (A. típus) viszont csak kettő található a lelőhelyen, az egyik egy lándzsás lósír (183. sír), a másik pedig egy kerek településobjektum jellegű gödörben nyugszik mel­léklet nélkül, ezért azt sem lehet egyértelműen tudni róla, hogy avar kori-e (705. „sír"). A 186. sír pedig egyértelműen szimbolikus lovas sír (C. típus). Továbbá fel kívánom hívni a figyelmet arra a fontosnak mondható tényre, hogy egy sír kivételével 76 mindegyik lovas sírban mélyebb szinten vagy esetleg ugyanolyan mélyre fektették a lovast, mint a lovát, de sohasem magasabbra. 77 Ezenkívül általánosnak mondható, hogy ha egy temetőben előfordulnak lovas sí­rok, akkor a fegyverek jelentős százaléka ezekben helyezkedik el, 78 hiszen az avar korban a lovas harcosok alkották az egyes közösségek legfőbb katonai erejét, sőt az is elkép­zelhető, hogy ezen fegyveres harcosok „fizetett" katonaként éltek, földet nem vagy alig müveitek, ezért lovuk és fegyvereik státusszimbólummá váltak sírba helyezésükkor, me­lyeket így gyakran melléjük temettek. A fegyverek ilyen tömegű jelenléte Tiszafüred­Majoros lovas sírjai esetében tehát jól beilleszti a sírmezőt a többi lovas-fegyveres avar temető körébe. 79 Miután röviden megismertük a vizsgálni kívánt lelőhelyeket és tisztáztuk a tiszafü­redi lovas sírok fegyveres voltát, lássuk, hogy milyen nagyobb összefüggések rajzolód­nak ki a temetkezési szokások tekintetében. 75 Szimbolikus lovas sír: olyan lovas sír, melyből az emberi halolt maradványai teljes mértékben hiányoznak, de a mellékletek vagy a sír kiképzése egyértelműen utal a lovas szimbolikus jelenlétére. A vizsgált temetőben a 186. lósír ilyen, ugyanis benne megtalálhatóak a gazdára utaló mellékletek is, mint az övkészlet, a kard, a harcitőr, a lándzsa és a balta, ráadásul a sír a temető nyugati peremén helyezkedik el, ezért tőle nyugatra fekvő gazdája nem is lehetne. 76 Ez a 906-902. sír, ahol a 902 számú gödörben nyugvó lovas sírjának ásásakor ráástak egy korábbi temetkezésre - ezért valószínűsíthetően kegyeleti okokból nem mélyítették le annyira a lovas sírgödrét, mint a lováét. 77 A 10 cm-es vagy annál kisebb mértékű szintkülönbséget, a nagy sírmélység miatt nem tekintem mérvadónak - ezeket a sírokat egyforma mélységüként kezelem. 78 Például: Kassa-Zsebes (legújabban: Csiky 2002: 17-103). 79 A témához lásd: Szentpétery 1993; 1994.

Next

/
Thumbnails
Contents