A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Makoldi Miklós: Adatok a Hernád-völgyi avar lovas sírok temetkezési szokásaihoz

Ettől függetlenül - mintegy ellenőrzésképpen - elvégeztem a tiszafüredi lótemetkezések 6 méteres körzetében elhelyezkedő embersírok értékelését is, vizsgálva azok mélységét, nagyságát, kialakítását stb.

55 Munkám során szándékosan nem vettem figyelembe Garam Éva eredményeit, hogy azokkal később össze tudjam vetni a sajátjaimat. A kutatás során a következő szempontok szerint súlyoztam: elsősorban a halott mellékleteinek gazdagságát figyeltem, másodsorban pedig a sírmélységet, ugyanis a tapasztalatok szerint a lovast mindig mélyebbre vagy nagyjából ugyanolyan mélyre temetik, mint a lovát, és a lovas sírok átlagmélysége is rendszerint nagyobb az egyszerű embersírokéhoz képest,

56 a harmadik szempont pedig az volt, hogy a Garam Éva-féle datálásuk megegyezik-e, tehát azonos generációhoz tartoznak-e? Továbbá figyeltem arra, hogy a sírok tájolása mennyire párhuzamos és hogy a lóhoz képest merre helyezkedik el a feltételezett lovas. Mikor ezzel a munkával végeztem, térképen is jelöltem az általam összetartozónak vélt sírokat - hogy vizsgálni tudjam - van-e az elhelyezkedésükben szabályosság - rendszer. Meglepve tapasztaltam, hogy a legtöbb esetben az általam „gazdának" vélt sír, a lótól ÉNy-ra vagy Ny-ra helyezkedik el, látszólag szabálytalan helyzetben, de 53 esetben ugyanolyan elrendezésben. Tehát megállapítható, hogy a sírpárok egymáshoz képest való elhelyezkedése szabályosságot mutat. Ebben a temetőben bizonyítható, hogy a „lovasok" nem a lósírok mellett helyezkednek el, hanem azoktól következetesen északnyugatra vagy nyugatra, a lósírokkal párhuzamos tájolásban, de azok tengelyével nem egyvonalban, és ellentétes irányítással (lásd: 2. ábra: 2.). Garam Éva temetötérképére tekintve

57 ezen temetkezések összetartozása valószínűtlennek tűnhet, de íme néhány érv, mely komolyan amellett szól, hogy a kérdéses sírok ilyen szokatlan elrendezésben ugyan, de mégis összetartoznak: - a lovak 6 m-es körzetében a leggazdagabb sírok, legtöbb esetben ÉNy-ra vagy Ny-ra találhatóak - a lósíroktól ÉNy-ra vagy Ny-ra található sírok általában férfisírok - ezek a sírok általában a legmélyebbek is - sok esetben jóval mélyebbek a lónál, míg a környező sírok lehetnek sekélyebbek is (általában sekélyebbek) - ezekben a sírokban található a temető fegyverkészletének tekintélyes hányada: például a temetőben előkerült 67 db lándzsából 44 db, 13 db baltából 10 db és 10 db kardból, illetve szablyából 8 db (!) - több lósírban van fokos vagy balta - ezen síroktól északnyugatra, általában egy lándzsás férfisír helyezkedik el, melynek sírgödre mélyebb, mint a lósír - előfordul olyan eset, mikor a lósír tájolásának tengelye jelentősen eltér a környező temetkezésekétől, kivéve egytől, mely a sírtól Ny-ra (!) található (ez a 997-994. sír)

58 55 Hiszen a Tiszafüred monográfiában (Garam 1995), a szerző nem indokolja, hogy milyen elvek vagy adatok alapján választott a lovaknak gazdákat - hanem csak egyszerűen közli feltételezéseit (Garam 1995: 360-368). ' 56 Például Komárom-Hajógyárban a nem lovas sírok átlagmélysége sokkal kisebb, mint a lovasoké (Trugly 1987; 1993; 1994). De Szekszárd-Bogyiszlói úton (Rosner 1999), Sajópetriben (Makoldi 2006), Tiszafüred-Morotvaparton (Madaras 1991) is megfigyelhető, hogy a lovat sohasem temetik mélyebbre, mint a lovast, sőt általában magasabban helyezkedik cl vagy vele egy szinten. 57 Garam 1995: Beilage 1. 58 Tiszafüred-Majoros vizsgálata során az első sírszám mindig a lovat, a második pedig a feltételezett lovast jelöli (A 997 és 994 sír leírását lásd: Garam 1995: 117).