A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Makoldi Miklós: Adatok a Hernád-völgyi avar lovas sírok temetkezési szokásaihoz

Tiszavasvári-Koldusdomb (Szabóics-Szatmár-Bereg megye) 1956-ban és 1981-ben folytak itt ásatások. '56-ban egy 23 sírós kora avar teme­tőrészlet került elő, számos részleges marha- ill. lósírral. Tájolás K-Ny. Arany és ezüs fülbevalók, szemesgyöngyök, préselt ezüstlemez öv és lószerszámdíszek, lándzsa és nyíl­hegyek, lemezpáncél, zabla, kengyel, vascsat, kerámia került elő. 1981 - gázárokásásnál állatcsontok kerültek elő (ló is) és egy részleges lovas temetkezéses kisgyermek sírját sikerült feltárni. Lovas sírok: - 1. sír: lándzsás, páncélos, kardos, íjas férfi, sírmélysége 140 cm, tájolása: K-Ny. A sír bolygatott de felszerszámozott, bronz lószerszámdíszes ló is volt benne. - 18. sír: nő, sírmélysége 150 cm, tájolása 150 cm, a feltehetően részleges ló a csontváz fölött, a lófej a nő fejének bal oldalán, orral kelet felé. - 21. sír: lándzsás férfi, sírgödre: 240x65 cm, mélysége 180 cm, tájolása: K-Ny. Fölötte felszerszámozott részleges ló és egy másik lókoponya! - Szórványként egy zabla is bekerült innen. - 1981­ben kisgyermek sírja került elő részleges lóval. Ezenkívül több lovas sír is elpusztult - lócsontok. Tehát összesen legalább 6 db lovas sírról van tudomásunk. Irodalom: Csallány 1960: 51-59, 69-71, 77, 4-6. kép, IX/4-6, XI/14-18, XII-XIV, XV/1-2, 4-5, XVI/2, XVII, XVIII/1-20, XIX/1-33, 38, XXI/8-10. táblák; Almássy­Istvánovits-Kurucz 1997: 85-94; ADAM 2002: 385-386. Tiszavasvári-Petőfi u. 49. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Két turnusban, összesen 112 sírt tártak fel itt. Fancsalszky Gábor az első 96-ot közli 1999-ben. Ezek közül a 10, 12, 32. sírok részleges lócsontvázat tartalmaztak, a 27. sírban pedig lószerszámok voltak (jelképes lovas-lószerszámos sír). A 9 (nő) és a 10 részleges ló egymás mellett van. Fancsalszky szerint külön sírgödrös temetkezés a ló a lovas jobb oldalán azonos tájolásban is lehetne (mint csóka 43 sír) - csakhogy a 10 sírban a lószer­számok mellett kard és vaskés is volt, ezért lehet, hogy egy férfi szimbolikus lovas sírja ez - Fancsalszky végül is erre gondol (Fancsalszky 1999: 131). A sírok tájolása É-D, a 10. sírból egy vaskard töredékei, a 12-ből pedig nyílhegyek is előkerültek. Minden sírban magasabban vannak a lócsontok illetve a lószerszám, mint az emberi vázcsontok. Irodalom: Fancsalszky 1999: 110-133; ADAM 2002: 386. Újl őr incfalv a-Magyar ad, Kis-Tisza gát (Heves megye) 1974-ben 23 késő avar (8. sz.) sírt tártak fel, melyek közt ló- és kutyatemetkezések is voltak, ebből mindössze egyet (22. sír - nem lovas) közölt a szerző. Ennek tájolása NyÉNy-KDK. Irodalom: Szabó 1975: 40—44, 9. ábra; ADAM 2002: 394-395. A lelőhelyek ismertetése után szükséges bővebben visszatérni a tiszafüred-majo­rosi temetőre, hiszen ott nem egyértelműen tisztázott, hogy az ásató régész által követ­kezetesen önálló lósírokként kezelt, 46 70 db lótemetkezésből mennyinek azonosítható a „gazdája" is. A lelőhely vizsgálata azért is szükséges, mivel több párhuzam is utal arra a környéken, 47 hogy az önálló lósírokhoz szinte kivétel nélkül társítható egy emberi temet­kezés is - tehát a legtöbb esetben nem lósírról, hanem lovas sírról beszélhetünk. 46 Garam 1987: 66; 1995: 171. 47 Például: Tiszafüred-Morotvapart (Madaras 1991); Ároktő-Pélypuszta (Végh 1968: 47-50); Sajópetri-Hosszúrét-dülő (Makoldi 2006)

Next

/
Thumbnails
Contents