A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Német jövevényszavaink élete Cserépfalu nyelvjárásában

'ruhakelme'. Fuszekli 'térdharisnya' < ausztria FuBöckl míg a trimflis 'combharisnya' < Strimpfl. Húzéntrágér 'nadrágtartó (nem feltétlenül gyári!)' < sziléziai Husentrager. Mídér az eredetitől eltérő jelentése: 'menyasszonyi öv' < Mieder. Ez jelezte a menyasszony módosságát. Mold 'egyféle bársony'. Sindél 'zsindely' < Schindel. Singolt 'kivarrott szélű ruha, kendő' < schingen. Slájér 'rendszerint derékig érő, két részből álló menyasszonyi fátyol', ma bármilyen formájú menyasszonyi fátyol jelölője < Schleier. Az étkezéssel kacsolatos szavak: éccájg 'kés, villa, kanál együtt' < EBzeug, früstök, früstököl 'reggeli, reggelizik' < Frühstück, gersli 'árpadara' < ausztriai Gerschtl, pré

n

zli 'száradt kenyérből reszelt morzsa; zsemlemorzsa' < ausztriai Bresl. Érdekes, hogy még ma is a német szavakat használják a magyar megfelelő helyett. Rőstöl 'ránt (levest)' < ausztriai rösten. Egyéb: ánslóg 'a boroshordó kénezése' < Einschlag, dózni 'vágott dohányt tartamazó kis pléhdoboz' < ausztriai Dozn, faj'in 'nagyon jó, kiváló, remek' < fein, feszt 'mindig, állandóan' < fest 'szilárdan, erősen',fimsz(és) 'ravasz, agyafúrt' <finesse, gugli {guglizik, gugligolyó) 'teke' < ausztriai Kugl. Ide tartoznak az országszerte ismert dinsztél 'párol (pl. káposztát)' < ausztriai dinsztn és a dunsztol 'gőzöl (befőttet)' az ausztriai Dunst igésítése szavak is. C) Mesterséggel (foglalatossággal), fuvarozással kapcsolatos szavak: cipcér 'szepességi német' < Zipser, col '1 Vz cm' < Zoli, colostok 'mérőeszköz' < Zollstock, fédervajsz 'síkpor' < FederweiB, firnajsz 'fénymáz, kence' < FirniB, forsz 'mesterségbeli fortély < Fovce, fuser 'rossz (munka)', igésítve elfuserál 'elront' < cipszer fuser,y'ágé> 'erdőkerülő', kindrusz 'festőkorom < bányavidéki német KienruB, lag 'lakk' < Lack, lagos 'lakkozott' majtér 'habarcs < osztrák-bajor Malter, modla 'öntőforma' < ausztriai Modl, szlovák közvetítéssel, pajszér 'rövidebb emelőrúd', passzol 'illeszt' < passen, pé"zli 'ecset' < osztrák-bajor Pemsel, ráf 'kocsikerékabroncs' < osztrák-bajor Raf, stanga ' hosszabb emelőrúd' < Stange, szlovák közvetítéssel, suszter 'cipőjavító', teljesen kiszorította a magyar vargát < Schuster, az 1950-es években: susztéráj 'cipészszövetkezet', tücet 'tucat, 12 darab valamiből' < német nyj. Tutzet. 3. Egyéb helyről átvett szavak: belzin < Benzin, cakompakk 'teljesen' < (mit) Sack und Pack, cetter 'szvetter' < Sweater (< angol), éstráng 'istráng' < oszták-bajor Strang 'kötél', frász 'epilepszia', ma csak így él: a frászt hoszta rám 'nagyon megijedtem', hajdérménkőü, jelentését nem ismerik, csak így: mint a hajdérménkőü (vö. Kiss JENŐ, i. m. 32-3), hermónika 'harmonika', lajbi 'zakó' < osztrák-bajor Leibei, kislajbi 'mellény', misling 'zölden levágott takarmánykukorica' < Mischling', mauring 'kelengye' < osztrák-bajor Moring, pruszlik 'bőrmellény' < osztrák-bajor Brustfleck (szlovák közvetítés feltételezhető), pucúl 'tisztít, hámoz' < putzen, rigli 'fémből készült tolózár' < ausztriai Riegel, serbli 'bili' < osztrák-bajor Scherbl, söffőür 'gépkocsivezető', eredetileg csak az urasági sofőrre vonatkozott < Chauffeur, spriccol-priccol 'vízzel meghint' < osztrák-bajor spritzen, sréjen 'rézsútosan, átlósan' < osztrák-bajor schrag, súbér ' a kemencékben, tűzhelyeken a füst és a meleg levegő áramlásának szabályozására szolgáló, tolózárként működő vas- vagy bádoglemez' < Schuber 'závár, retesz', surc 'férfi vászonkötény' ausztriai német Schurz. Traubál 'próbál' < probieren, trotyli 'gyámoltalan öreg' < ausztriai német Trottel 'gyámoltalan'. A faluban 1828-tól kimutathatóan 1944-ig éltek zsidók is. A jiddisből kerültek a cserépi nyelvbe a következők: makhér 'minden lében kanál', ma már csak a jó vagy a nagy jelzővel használatos, seftel 'csereberél, rendszerint úgy, hogy másokat rászed', saktér 'izraelita hitközségi alkalmazott, aki a háziállatok rituális levágását és az újszülött 651