A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Német jövevényszavaink élete Cserépfalu nyelvjárásában

ségesek. Ám itt feltétlenül meg kell jegyeznünk azt, hogy az átvételekben nem pontosan azt a jelentést tapasztaljuk, amelyet az eredeti németben (ausztriai, sziléziai, hazai). 1. A katonai nyelvből átkerült szavak: Ancváj < ein, zwei, 'menj el' (tkp. egy, kettő), bagony 'vagon' (csak az I. világháborús katonai nyelvben fordul elő), bajnét 'szurony' < Bajonett, csuszpájz 'vegyes főzelék, alig ehető étel' < Zuspeise, curikk 'hátra, vissza (a lónak) < ausztriai zűriek 'hátra' curikkol 'hátrafelé megy (a ló), faszol 'vételez' < fassen, a hangalak miatt mára kissé más lett a jelentése, firer, tkp. Zugsführer 'szakaszvezető' (elavult), franc 'franciabetegség, szifilisz' < Franz(en), a több éves katonaságot követően egyes obsitosok vérbajjal tértek haza, gukkér (néha a népetimológiás kukker < Gucker 'messzelátó'. Itt is használják az országszerte ismeretes hapták (< habt acht) szót. Anekdotaszámba megy a következő: hozzám: a kiképző a következőket mondta: háromféle hozzám van: melidige hozzám (melde gehorsamst), picike hozzám (bitté gehorsamst) és verdide hozzám (werde gehorsamst). Azt még bizonyítani sem kell, hogy mindhárom „osztrákul" van. Inóc 'menj innen, tűnj el!' < hinaus, igei alakja is van: inóckol 'elhordja az irháját'. A kerdáj (< kehrt euch 'hátra arc') nagyon is alkalmi használatú nagyjából 'tűnj el'jelentésben. Lükverc 'vissza (a támadás meghiúsulásakor)' (ma az autósok használják 'hátramenet' értelemben) < rückwártz. Menázsi 'élelmiszeradag' < Menage (< francia), tréfásan szokták kérdezni: „ni, mi lesz a menázsi"? azaz: mit kapunk enni? Muszajj 'kell' < muB sein. A srapnel-rapnell 'robbanó lövedék' < Schrapnell erősen elavulóban van, a subick 'csizma-, cipőkenőcs' < bécsi német Schuhwix, ma már csak szólásban él: A subickba köpni kell: 'ez a legtermészetesebb dolog a világon'. Sung 'lendület, iram' < Schwung. Szarzsi 'katonai rang; „krumplivirág'" < ausztriai Charge (< francia), illetve: 'valamivel több, mint mások', szólásban: neki már van szarzsija, tkp. 'őt már nem kell félteni'. Érdekességképpen megjegyzem, hogy a német kiképzési nyelvet magyarnak mondták, a magyart pedig honvédnak.Tehát: a lelépni honvédül van, az abíreten pedig magyarul. Még ma is hallani: „ez honvédül van", azaz: 'nem tudom, hogy mit is akarsz mondani'. Ugyancsak innnen származik a nikszdejcs (< nichts deutsch 'semmit sem németül'), azaz a magyar kiképzési nyelvű honvédeket nevezték így. Ma megváltozott jelentésben él: 1. 'nem tudok idegen (nem feltétlenül német!) nyelvet', 2. 'nem értem, amit mondasz; ez nekem kínaiul van'. Nagy valószínűséggel a katonák nyelvéből kerültek át a kártyázás egyes kifejezései: fajjér < Feuer, ferbli < Farbl kártyajátékok, továbbá: ibér él < über 'felülüt, ónijász < ohne As 'ász nélküli játék a huszonegyes nevű játékban', tronf < Trompf 'ütőkártya'. 2. A kastélyból származó szavak. Ezeket csoportosíthatjuk is. A) A házzal kapcsolatos szavak: férslók: 'gyalulatlan deszkából készült láda' < ausztriai Verschlog, firhang 'akkora függöny, amely az egyébként kicsiny ablakot eltakarja' < ausztriai Firhang, gang 'a házat fekvő L alakban övező folyosó'. Kaszli 'fiókos szekrény' < sziléziai Kastl, a falikaszli 'az ajtó melletti falba vájt rejtett fülke'. Kredenc 'konyhaszekrény' < ausztriai Kredenz, sifo" 'ruhásszekrény a tisztaszobában' < ausztriai Chiffon, sparhét 'mozdítható tűzhely' < ausztriai Sparherd, stélázsi 'polcos állvány a télre eltett befőtt, savanyúság számára' < ausztriai Stellasi (< holland). B) A ruházkodással kapcsolatos szavak: barhél 'az egyik oldalán bolyhos, sűrűn szőtt pamutszövet < Barhent, cakkol 'fogazás ruhadarab, terítő stb. szélén', dalban is benne van: „Mán Cserébbe, vík Cserébbe nem cakkolnag zsepkendőüt", a német Zack 'ruhaszegély csipkésítése' szó igésítése. Delin 650