A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Edina: 19. századi stóla restaurálása

Színezés Az alapszövet nagyon gyenge megtartású és több helyen hiányos volt, ezért alátámasztáshoz egy selyemszövetet választottam. Ennek színezésére azért volt szükség, hogy a hiányzó részeken ne üssön el az alapszövet színétől. Lanaset típusú savas színezékkel, kis mennyiségű forró vízben kevertem ki több lépésben a megfelelő színt. Kisebb szövetdarabokon ellenőriztem a színárnyalatot. Mikor sikerült elérnem a kívánt színt, az oldatot felöntöttem egy nagyobb edénybe, hogy a színezendő anyag gyűrődésmentesen beleférjen. Szövetdarabokat vágtam ki az anyagból és szárítottam meg, így ellenőriztem annak árnyalatát. A kívánt eredménynél a szövetet kivettem az oldatból, hideg vízben kiöblítettem, és Hungarocell lapon, szálirányba igazítva, kitűzve szárítottam meg szobahőmérsékleten. A varrókonzerváláshoz használt kreplin anyagot beavattam, szálirányba állítva, kisimítva, üveglapokkal lefedve szárítottam. Varrókonzerválás Az alapszövetet az alátámasztó selyemszövethez szakaszosan elrendezett fércelő öltésekkel rögzítettem, selyemszállal, görbe tűvel. A lebegő fonalakat a szálakra merőlegesen elhelyezett átfogó öltésekkel fogtam le. A kreplin anyagot ráhelyeztem az alátámasztott selyemre, majd mind a három szövetet kb. 7 centiméterenként a stóla hosszára merőlegesen, szakaszosan elrendezett fércelő öltésekkel, selyemszállal rögzítettem egymáshoz. A tárgy közepétől haladtam a széle felé, márványlapokkal súlyoztam le az anyagokat, ezzel elkerülve azok gyűrődését (12. kép). 12. kép. A szövet fércelő öltéssel végzett rögzítése Összeállítás A műtárgyat a tisztítás előtt szétbontottam, az egyes részeket külön konzerváltam, ezt követően az eredeti technika alapján állítottam össze. Szétbontás előtt bejelöltem fehér pamut cérnával a textilek illesztését, hogy megfelelő oldalra kerüljön vissza az alapszövethez a lenvászon és a bélésanyag, a görög kereszt és a stóla két vége. 724