A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

sen is sok adat található az értesítőkben. Vöröskeresztes szakosztályról, mikor és hol tartotta üléseit illetve hányan vettek részt rajtuk. Valamint a növény- és állatvédelmi szakosztály munkássága, amelyről megtudható, hogy évente mekkora madáreleséget tettek ki telente az Avas hegyen és Miskolc egyéb helyein. A kör tagságáról csupán egy, az 1921-22-es tanévből vannak pontos adataink,

37 ezért abból következtetéseket levonni nem lenne szerencsés. Kezdetben csak a felső osztályokba járó tanuló diákok lehettek tagok, melyet az 1924-25-ös tanévben módosítottak, aminek értelmében a kör tagjai lehettek a kisgimnazisták is.' Az iskolai értesítőkben külön azt is feltüntették, ha nem református felekezetű diák kérte felvételét az alapcsoportba, mely minden alkalommal pozitív visszhangra talált. A tisztikarba viszont két-három példától eltekintve kizárólag református diákok vettek részt. Megfigyelhető, hogy a tisztikar tagjai a későbbiekben vagy a református egyháznak, vagy Miskolcnak, vagy a régiónak meghatározó személyiségeivé váltak. Ezen adatokon kívül még egy öregdiák visszaemlékezését kell itt megejteni, akinek véleménye szerint, a kör „...elsődleges és kinyilatkoztatott célja az ifjúságnak a tanórákon kívüli valláserkölcsi nevelése volt, sokan itt tanultak meg diskurzust folytatni, és véleményt nyilvánítani. Ezt a Körből kimaradt tanulók hamar észrevették és érzékelték is, a tanári kar pedig - bár az alapító okirat szerint az önképzőkör a református tanulók részére alakult - bölcs megfontolásból nem zártak ki más vallású tanulókat sem a munkából." A kör működésének korszakolása A kör történeti feldolgozása során nyilvánvalóvá vált, hogy két nagy egységre tagolható, mely egymástól teljes mértékben különbözik. A két korszakot a két vezető vallástanár személyével lehet fémjelezni. A kör megalakítása és beindítása, gyökeret verése Csík Dánielhez köthető, aki a világháborút követő spanyolnáthajárványnak lett az áldozata. Ezen korszakban a kör a többi iskolában működő körrel egyenértékű és nagyságú volt. Az első korszak, 1910-1920 között a kör elsősorban az iskola falai között működött, és megpróbált csatlakozni a nagy országos szervezethez: 1911 februárjában tartott budapesti konferenciájára meghívta a miskolci kört a Magyar Keresztyén Diákszövetség. Ezen nem tudtak valami ok miatt részt venni a miskolciak. A budapesti Bethlen Gábor Kör 1911. május 6-án látogatást tett a miskolci csoportnál. Eperjesi nyári konferenciára meghívást kapott a kör. 1911—12-es tanévben: az ifjúsági elnök a budapesti Bethlen Gábor Kör meghívására részt vett Budapesten a Kör zászlóavatási ünnepségén, ahol „egy zászlószöget is vert be" ezzel szimbolizálva azt, hogy a miskolci Kör is a nagy Bethlen Gábor Körök családjába tartozik. Az első korszak a megalakulás és az útkeresés időszaka volt, melyben több későbbi meghatározó személyiség is részt vett. Az ifjúsági mozgalmak alapvető nehézségeivel és működésüknek hátterével itt ismerkedett meg Töltéssy Zoltán is, aki később ezen tapasztalatait az SDG-ben kamatoztatta. Megfigyelhető, hogy a kör tagsága vi37 SpTGy K. ff./A.I.A 38 Értesítő 1924-25., 11. 39 Az alapító okiratot nem fellelhető. 40 MRG. 248-254. 704