A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

tudjuk, hogy 1906-ban már létezett, de alapítására nézve nem tudunk semmi biztosat. Megállapítható, hogy a diákok személyes érdeklődésüknek és érettségüknek megfelelő, az önművelődésükhöz szükséges hátteret biztosította az iskola. A budapesti és a kolozsvári Bethlen Gábor körök felhívásának eleget téve, 1910ben Csík Dániel

26 vallástanár kezdeményezése és felügyelete alatt alakult meg a Bethlen Gábor Kör miskolci alapszervezete. Az értesítő hasábjain az iskolaigazgató a következőket fogalmazta meg; „Korunk forradalmi eszméi elkérgesítik az ifjúságnak minden túlkapás iránt különösen is fogékony lelkét. A porba akarják lerántani annak magasra törő szellemét, megcsúfolni előtte mindazt, ami eddig égő lánggal világított előtte. Viszont egy másik reakcionárius irány mereven ragaszkodva a tradícióihoz, a haladás nemesebb gyümölcseitől is el akarja riasztani. - Az első a haza, a vallás fogalmai, a fennálló erkölcsiség ellen tör, a másik tudomány ellen növeszti fullánkjait. Mindkettő belső meghasonlást támaszt az egyénben. E belső meghasonlást megelőzni! Ez annak a mozgalomnak a célja, mely az egész ország protestáns ifjúságát akarja tömöríteni, hogy az ifjúság lerázva magáról úgy a modern szociális eszmék túlkapásait, mint felülemelkedve a másik reakciós, a haladás eszméi felől abszolúte hallani sem akaró irányon, a természetes fejlődés helyes útjára terelődjék; hogy érezze az ő protestáns voltát, tudja szeretni, tudjon lelkesedni azért a hitért, melyért őseink oly sokat áldoztak, tanulja meg az ő problémájukból, hogy az ő problémájukból, hogy »e földön kívül számodra nincs hely« e haza földéhez való szeretetet, ragaszkodást. Ez nem felekezeti békebontás, hiszen annak a protestantizmusnak a zászlaja alatt tömörül, amelyik a keletkezése óta a lelkiismereti szabadság, a felekezeti béke, az egymás iránti türelmesség ügyét szolgálja, azt a fejedelmet választja mintaképül, aki magasan kiemelkedik a vallásos fanatizmusával korából éppen vallási türelmessége által. Nem sáncolja el magát a társadalmi élet nyilvánulásaitól, - határozottan kifejezett célja a vallást közelebb hozni a társadalmi kérdésekhez. Ez nem türelmetlen, fanatikus híveket akar nevelni, hanem egy-egy igazi művelt, felvilágosodott, szilárd erkölcsi jellemet, kik javára legyenek a társadalomnak, hazájuknak és egyházuknak! Ezeket értette meg főgimnáziumunk tanári kara, a midőn egy ilyen intenciója kör megalakítását engedélyezte; ezeket értette meg főgimnáziumunk protestáns ifjúsága, midőn egy ilyen zászló alá tömörülte Az igazgató évi jelentéseiből ettől kezdve nem maradhatott el a Bethlen Gábor Kör munkájáról való megemlékezés sem, mely „...jó alkalmai voltak különösen ref. tanulóink vallásos nevelésének és erkölcsi képzésének. E tekintetben jó hatással volt a Csík Dániel vallástanár által vezetett Bethlen Gábor Kör működése is." A kör az alakuló gyűlést 1910. november 5-én tartotta, ahol megválasztották a tisztikart. Az első köri gyűlést november 15-én, Bethlen Gábor fejedelem halálának 281. évfordulóján rendezték meg, mely évfordulóról természetesen minden évben megemlékeztek, és többször nagy műsort is rendeztek. A tanáriszék 1910. november 15-én 25 MRG. 304. 26 Csík Dániel (Felsőnyárád [Borsod-megye]), 1864. ? - Miskolc, 1920. máj. 8.) ref. lp., vallástanár. Felsőfokú tanulmányait Sárospatakon végezte, majd peregrinus volt a jénai és tübingeni egyetemeken. 1892. őszétől óraadó, majd 1895-től rendes tanára a református gimnáziumnak. A miskolci Fráter György katolikus gimnáziumnak óraadó vallástanára volt 1907-1908-as tanévben. A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesületnek bizottsági tagja volt 1903-1906 között. In. A falak üzenete, 221-222., Értesítő, 1911-12, 57., A miskolci kii: kath. főgimnázium értesítője, 1907-08., 51., SZENDREY László, Miskolc V., Miskolc, 1910 617. 27 Értesítő, 1911., 99-100. 28 Uo. 65. 701