A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

gyülekezeti ifjúság volt. Később pedig az első világháborút követő trianoni békediktátumra „válaszolva" teológus hallgatók 1921-ben létrehozták az SDG-t, mely elsősorban kezdetben felsőoktatásban részt vevő hallgatók között terjedt el, majd pedig a középiskolákban lett népszerű mozgalom. A két nagy szervezet megalakulása között megjelentek más törekvések is, melyek között az egyik volt egy magyar alapítású, és hagyományokat ápoló ifjúsági kör alapítása. így jött létre 1901. október 26-án a KIÉből kiválva a budapesti Bethlen Gábor Kör. A kör működését 1902. április l-jén engedélyezte a kormány, mely alapszabályának értelmében „czélja a protestáns magyar ifjúságnak Bethlen Gábor hazafias-vallásos és tudományos szellemében való egyesítése és e szellemnek a társadalom minden rétegében való terjesztése és ápolása. E czél elérésére a Kör társas-összejöveteleket, tudományos, szépirodalmi és művészeti (zenei) előadásokat, népszerű ismeretterjesztő felolvasásokat tart." A körnek 1913-ban 5 szakosztálya létezett: belmissziói, irodalmi, segélyügyi, zene- és sportügyi. Az alapszabálya kimondta, hogy a körnek rendes tagja lehet „minden középiskolai tanulmányát bevégzett protestáns ifjú, a ki kötelezi magát legalább egy évi tagsági díj - négy korona lefizetéséré''." Tehát az alsóbb fokú tanintézményekben tanuló diákok kimaradtak. A budapesti ifjúságnak ezen önszerveződése olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy később a középiskolába járók előtt is megnyitották a Bethlen Gábor körbe való belépést, illetve saját kör alapítását. Először a kolozsvári kollégium tagjai fordultak azzal a kéréssel a budapesti Bethlen Gábor Körhöz az 1909-1910-es tanévben, hogy saját csoportot alapíthassanak a középiskolások körében. A kérést a kör nagybizottmánya az 1910. február 1-jei ülésen megtárgyalta,

12 majd február 14-én megadta a működéshez való jogot a kolozsvári Bethlen Gábor Körnek. Ezt követően pedig megkezdődött a középiskolai körök szervezése. A szervezet virágkorát az első világháború előtt és ideje alatt élte. A háború előtt az alapszabályban megfogalmazott „hazafias és vallásos" célokat valósította meg, majd a háború alatt fontos karitatív munkát végzett. A háborút követően a szervezet súlytalanná vált és lassú hanyatlás következett be. A Bethlen Gábor kör 20 éves jubileuma alkalmából 1921-ben létrehozták az Országos Magyar Protestáns Diákszövetséget. Az alapszabály szerint a szövetség célja a magyar protestáns egyetemi és főiskolai egyesületek egységes központi szervezetbe tömöríteni, s ezáltal megalkotni a magyar protestáns ifjúság egységes képviseletét. Képviseli az egész magyar protestáns egyetemi és főiskolai ifjúságot minden kérdésben, minden fórum előtt, úgy bel-, mint külföldön. A volt köri tagokból létrejött a Bethlen Gábor Szövetség is, melyben aktív politikusok és értelmiségiek és részt vettek. Ez a kör eredeti célkitűzéseinek már nem felelt meg, azonban az új történelmi helyzetre ezen új válasz született. Fontos, hogy a Bethlen Gábor Kör országos szervezet volt, de minden alapcsoport „külön életet folytatott",

13 mivel az egyes körök között szervezeti kapcsolat nem volt.

14 szabály körüli nehézségekről Charles Fermond is megemlékezett a Keresztyén Ifjúsági Egyesület történetéről írott könyvében és a következőket állapította meg: az osztrák hatóságok mindenütt akadályozzák a protestáns egyesületeket, minden, ami nem katolikus, az egész Monarchia területén nehézségekkel találkozik. Református Ifjúsági Egyesületek 60-62. 11 BBGK alapszabály 1902 6. §. 12 Az 1910. február l-jén tartott nagybizottmányi ülésen már felvetődött egy, a Bethlen Gábor Köröket koordináló Országos Bethlen Szövetség létrehozásának a gondolata is. (Zsinati Levéltár: 25 fond 2 doboz) 13 Református Ifjúsági Egyesületek 101-103. 14 DOBOS, 1981. 82. 699