A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

POLITIKAI VAGY ÖNKÉPZŐ KÖR? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében) MOLNÁR SÁNDOR KÁROLY „A mi feladatunk ezekben a rettenetes időkben a világgal szemben az, hogy megtartsunk egy nemzetet a világnak. " (gróf Teleki Pál) A miskolci Bethlen Gábor Kör történetének feldolgozását, mely a Lévay József Refor­mátus Gimnázium kebelén belül működött, középiskolás koromban kezdtem el Pápay Sándor 1 tanár úr és Rémiás Tibor történész vezetése mellett. Az elkészített dolgozat magán hordozta egy középiskolás látásmódját és módszertani hiányosságait. 2 Később ezek a problémák sarkalltak arra, hogy minél jobban utánajárjak a Bethlen Gábor kör(ök) történetének. Egyetemi tanulmányaim ideje alatt Ladányi Sándor egyháztörté­nész (tanszékvezető egyetemi tanár) irányítása mellett foglalkozhattam a Bethlen Gábor körökkel, és különösen a Miskolcon történtekkel. A miskolci Bethlen Gábor Kör törté­nete 1910-1939 között című dolgozatommal az Istvánffy Gyula honismereti pályázatán 2002-ben harmadik helyezést értem el, 3 2003-ban pedig a dolgozat évkorét tovább bő­vítve 1948-ig diplomamunkaként védtem meg. Minden történeti kutatás első sarkalatos pontja a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése és az azokban található adatok értékelése. A rendelkezésre álló szakiroda­lom 4 átfogó jellegű. A utóbbi húsz évben a magyar protestáns egyháztörténet-írásnak annyi kérdést kellett feldolgoznia, melyek előrébbvalók voltak az ifjúsági munka egyko­ri bemutatásánál, ezért ezekre a mélységi kutatásokra remélhetőleg a következő évtize­dekben kerül majd sor. A magyar reformátusság ifjúsági munkájának feldolgozottsága 1 Pápay Sándor (Izsák, 1925. ? - Miskolc, 2004. ápr. 9.) tanár, egyetemi tanár. - Eredetileg orvosnak készült, majd később magyar-történelem szakos tanárként diplomázott a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetemen. Miskolcra 1950-ben került. A Földes Ferenc Gimnázium tanára 1950-1985 között, ahonnan nyugdíjba ment. Egészen halála napjáig tanított tovább először a Földes Ferenc Gimnáziumban, majd a Lévay József Református Gimnáziumban 1993-tól. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán is tanított. Miskolc város Pedagógiai díját 1993-ban kapta meg, majd 1999-ben a város díszpolgárává választották meg. A Magyarországi Református Egyház Imre Sándor oktatási díjban részesítette 2004-ben (posztumusz). F. m.: PÁPAY Sándor, 436 éves a miskolci „Evangélikus Református Főgimnázium" a mai miskolci Lévay József Református Gimnázium, In: MC (Miskolc a millecentenárium évében) II. kötet, Szerk.: DOBROSSY István, Miskolc, 1997, 277-288., A falak üzenete, szerk.: PÁPAY Sándor, Miskolc, 1999., (továbbiakban A falak üzenete), PÁPAY Sándor, Kalauz lelki szárazság idejére, Bíbor Kiadó, 2003. 2 Herman Ottó Múzeum - Helytörténeti Dokumentáció 97.14.1 (továbbiakban HOM-HTD) 3 HOM-HTD 2002.22.27 4 ERDEI Mihály: Egyház és ifjúság, Debrecen, 1989., Református Ifjúsági Egyesületek és Mozgalmak Magyarországon a XX. században, szerk.: TENKE Sándor, Budapest, 1993., (továbbiakban Református Ifjúsá­gi Egyesületek), DOBOS László: A Magyar Református Ifjúsági Mozgalmak 1920-44 között, in: Confessio, 1981, 3. szám, 82-92, (továbbiakban DOBOS, 1981) Egyháztörténet II, Szerk.: LADÁNYI Sándor, PAPP Kornél, TŐKÉCZKI László, Budapest, 1998., KOVÁCS Bálint, Arcok az evangéliumi ifjúsági munka elmúlt évtizedeiből a református egyházban, Budapest, 2002. 697

Next

/
Thumbnails
Contents