A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Tarczai Béla: Vae Victis - adalékok a hadifogság történetéhez

1946-ban már a város is felkészült az érkező és átutazó foglyok fogadására. A Tiszai pályaudvaron, egy különálló épületben, étkező- és pihenőhelyiséget rendeztek be, napi 8-900 hadifogoly ellátására. A kiszolgálást a Vöröskereszt aktivistái és az MNDSz asszonyai végezték. A hazaszállítás mindvégig megszakításokkal folyt. Ezért írhatta a Szabad Magyarország c. miskolci lap 1946. augusztus 12-én, hogy megérkezett az első hadifogolyvonat Debrecenbe. Ezt Molnár Erik népjóléti miniszter és a város közönsége fogadta. Ekkor négyszázan érkeztek, köztük borsodiak is. Ettől kezdve a lap folyamatosan közölte a borsodi és miskolci hazatértek névsorát és azt is, hogy kiknek hoztak levelet, üzenetet a kint maradtaktól. 1947. augusztus 3-án az MNDSz diósgyőri székházában szállást rendeztek be átutazók és pillanatnyilag lakás nélkül maradt miskolciak részére. A lakók természetesen nyilatkoztak, és nem felejtették el hangsúlyozni, hogy tudják, hogy a közelgő választáson hová kell szavazni. Augusztus 5-én Nógrádi Sándor tartott Miskolcon választási beszédet. Beszédéből a hadifoglyokra csupán annyi vonatkozott, hogy a párt mindent megtesz, hogy a hadifoglyok Nyugatról is hazajöhessenek. Ekkor már nyitott kapukat döngetett, mert a nyugatiak - már akik akartak - csaknem mind visszatértek. Augusztus 8-án az MKP hadifogolygyűlést szervezett Hejőcsabán és Alberttelepen, választási propagandával egybekötve. Ugyanekkor került nyilvánosságra a szerveződő VHBSz felhívása, hangsúlyozva, hogy a hadifoglyok tudják, mivel tartoznak a pártnak és Rákosi elvtársnak a szavazáskor. Augusztus 14-én az MNDSz 25 hazatért foglyot látott vendégül Perecesen. Jó hangulatban, jó vacsorával fogadták őket és megígérték, hogy segítenek munkahely, lakás és egyéb igények kielégítésében. Nem maradt el a köszönetnyilvánítás és az ígéret a szavazással kapcsolatban sem. 1948. január 5-én Rákosi Miskolcon járt és kilátásba helyezte, hogy a hadifoglyok hazaszállítása ebben az évben befejeződik. Január 29-én ismét Miskolcon járt, és újból megígérte, hogy a hadifoglyok hazaszállítása ebben az évben befejeződik, de a hadifogoly-egyezményről most sem esett szó, csupán arról, hogy ebben az ügyben rövidesen tárgyalások kezdődnek. A tárgyalások azonban soha nem kezdődtek meg, és a hadifogoly-egyezmény sem született meg, amint azt korábban már említettem. A levéltárban megtalálható iratok között van a helyi szervezet nyomtatott alapszabálya, melyet az országos közgyűlés 1948. augusztus 12-én hagyott jóvá és Kossá István elnök és Köves Lajos főtitkár írt alá. Adatok vannak még tagkönyvek kiadásáról és a tagdíjak beszedéséről. Március 8-án a VHBSz tagtoborzó gyűlést rendezett Miskolcon és Mezőkövesden. Ugyanekkor rendezték meg a diósgyőri szervezet tisztújító közgyűlését. Április 1jén ismét megindult a hazaszállítás. A pályaudvari fogadóállomáson 4-5 ezer embert vártak, nagyobbrészt átutazóként. Részükre élelmiszereket tartalékoltak. Egészségügyi állomás is alakult. A betegeket üdülőkbe utalták, a rászorulóknak segélyt folyósítottak. Április 29-én hosszabb szünet után befutott Máramarosszigetre az első hadifogolyvonat. Ezt további szállítmányok követték. A sajtó nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a „hadifoglyok feltűnően jó állapotban érkeztek haza." Május első napjaiban Farkas János műszaki ellenőr a Vasgyárban mozgalmat indított rendkívüli „rohammunka" vállalására a hadifoglyok javára. A VHBSz elnöksége a szervezőt és két munkásigazgatót „dísztagsági könyvvel" jutalmazta meg. Ezen a példán 695