A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Tarczai Béla: Vae Victis - adalékok a hadifogság történetéhez

A diósgyőri szervezet működéséről annyit tudunk, hogy 1948. március 7-én tiszt­újító közgyűlést tartottak, elnök lett Federer Adolf, alelnök Heizman Aladár, titkár Gel­lért Tivadar, pénztáros Vojtila Adolf . A miskolci szervezet iratai között található egy előnyomott „Alakulási jegyző­könyv", amelyből azonban az alakulás dátuma nem derül ki. Azt rögzítették, hogy a közgyűlésen a megyéből 260 tag jelent meg, és hogy az MKP-t Szkladán Ágoston me­gyei titkár és Fekete István szakszervezeti főtitkár képviselte. Jelen volt Oszip István főispán is. Az alakuló közgyűlést ő hívta össze. A sajtó tájékoztatásából tudjuk, hogy az alakuló közgyűlés 1947. augusztus 18-án volt, a Korona Szálló nagytermében. Mihala Gyula, városi párttitkár felszólalásában biztosította a megalakuló szövetség tagjait arról, hogy a párt minden támogatást megad nekik. A volt hadifoglyok - csak a Szovjetunióból hazajöttek - személyes gondjaikról szóltak. A közgyűlés táviratban köszöntötte Rákosi Mátyást, és megköszönte a foglyok hazahozatala érdekében kifejtett fáradozását. A közgyűlés a következő vezetőséget választotta meg: elnök Markovics János, al­elnökök Kádas Miklós és Margóczi Imre, titkár Hegedűs Lóránt, jegyző Sólyomvári László, ügyvezető elnök Rácz János. Megválasztottak az említetteken kívül egy 21 tagú választmányt is. A Szövetség megyei csoportja ez időtől kezdve aktívan részt vett a megyei és a városi közéletben. Képviselői megjelentek a különféle szervezetek által kezdeményezett rendezvényeken, és segítették a hadifoglyok támogatása érdekében született akciókat. Szeptember 25-én Kádas Miklós alelnök felkereste a megyei és városi vezetőket, és előadta a volt hadifoglyok kívánságait a beilleszkedéssel, munkába állással, a segélye­zéssel kapcsolatban. Javasolta, hogy a fogságban töltött időt kétszeresen számítsák be a munkaviszony tartamába. ígéreteket kapott, a megvalósulás azonban az országos dönté­sektől függött. A népjóléti miniszter 1948. február 11-én bejelentette, hogy kormány a múlt évi­nél 26,5 millió Ft-tal nagyobb összeget hagyott jóvá a hadifoglyok gondozására, egész­ségügyi és szociális ellátására. Ettől kezdve a hazatértek Debrecenben 20 Ft úti pénzt és itthon 200 Ft egyszeri segélyt kapnak. Ezen felül 4 és fél éves kamatmentes hitelt ve­hetnek igénybe. A Szövetség miskolci csoportja 1948. február 22-én új vezetőséget választott. Ez­úttal a vármegyei és városi vezetőket tiszteletbeli pozíciókkal halmozták el. Az egyesü­let közvetlen vezetésében annyi változás történt, hogy a korábbi elnök és alelnök helyet cserélt, a titkár Duvalovszky Zoltán lett, pénztáros Fejérpataky László, ellenőr Boros Gyula, ügyész dr. Fűrész Endre. Ekkor az egyesületnek 660 tagja volt a megyében. 1948. március elején a Szövetség tájékoztató és tagtoborzó gyűlést rendezett Mis­kolcon és Mezőkövesden. A hadifogolyüggyel kapcsolatos miskolci eseményekről még a következőket ér­demes megjegyezni. A Szabad Magyarország c. miskolci lap 1945. augusztus 29-i számában hírt adott arról, hogy Sztálin és Vorosilov nagylelkű ígérete alapján megindul a hadifoglyok hazaszállítása. Budapesten hálás tömegtüntetés volt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és Vorosilov rezidenciája előtt. Az MKP gyűjtést kezdeményezett az érkezők ellátására, ugyanakkor bírálta a sajtó a város és a Vöröskereszt vezetését, mert ők még nem készül­tek fel a foglyok fogadására. 1945 szeptemberében az MKP gyűjtést szervezett a hadifoglyok javára. Ekkor 100 ezer pengő gyűlt össze, sokan élelmiszereket és ruhaféléket ajánlottak fel. 694

Next

/
Thumbnails
Contents