A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Boros László: Tokaj Zemplén vármegyei nagyközség kataszteri birtokvázlata, 1904.

A térképlapok (szelvények) jelölik a községi tulajdonban lévő utakat is, amelyek természetesen akkor is földutak voltak és lovas szekérrel lehetett rajtuk közlekedni. Ezeken keresztül hordták le a termést, szállították fel ősszel a trágyát. A szőlőtermést szállító szekereket terheseknek nevezték. A lösszel fedett lejtőkön (a tokaji szőlők mind ilyen helyen vannak) jellegzetes, 2-10 méter mély, keskeny löszmélyutak alakultak ki a szekérkerekek koptató, és a bennük időszakosan lefolyó hóolvadék- és esővíz pusztító munkája nyomán. A Bartha Menyhért által 1904-ben elkészített kataszteri birtokvázlat igen jó és hasznos betekintést nyújt Tokaj száz évvel korábbi birtokviszonyaiba. IRODALOM Boros László 1993 Tállya zemplénvármegyei nagyközség kataszteri térképvázlata. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. 136-141. Miskolc 1996 Tokaj-Hegyalj a szőlő- és borgazdaságának földrajzi alapjai és jellemzői. Észak- és Kelet-Magyarországi Évkönyv 3. 322. 1997 Tokaj és környéke. Észak- és Kelet-Magyarországi Évkönyv 4. 301. Zelenák István 1995 Tokaj gazdasági-társadalmi helyzete a Horthy-korszakban. In: Bencsik János-Orosz István (szerk.): Tokaj várostörténeti tanulmányok II. 149-182. 683