A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége

sával együtt az Erdélyben található Sorostélyra menekült, emellett a vérdíjat is meg­emelték 2000 arany forintra. Majd megfosztották Szepessy I. Pált minden birtokától és javaitól, kivéve a diósgyőri birtok 1669-es elzálogosításakor Szirmay Pétertől kapott 2000 forintot. 25 A bujdosó fegyveresek nagy része sem maradt a Királyi Magyarország területén, hanem egy részük a Török Hódoltságban, Debrecen és környékén telepedett le ideigle­nesen, míg más részük az Erdélyi Fejedelemségbe húzódott vissza, mint Szepessy I. Pál, illetve voltak néhányan, például Wesselényi Ferenc, akik igen jó lengyel kapcsolataik­nak köszönhetően Lubomirski Szaniszló, valamint Sobieski János (ekkor még nem Lengyelország királya) birtokain találtak menedéket. A kurucok jó lengyel kapcsolatai mellett azért nem mehetek el szó nélkül, mert később ennek is köszönhetően sikerült Szepessy II. Pálnak, a bujdosó vezér fiának visszaszereznie az 1686-ban elkobzott bir­tokokat. Szepessy I. Pál nem csak hadvezére, de diplomatája is volt a kurucoknak, ezt bi­zonyítja, hogy később a bujdosók követeként Konstantinápolyban járt a török szultán­nál, hasonló céllal, mint korábban a német-római uralkodónál, segítséget kérni. Ekkor (az 167 l-es esztendőben) azonban még nem kaphatott érdemi támogatást a magyaror­szági bujdosók mozgalma a török nagyvezírtől, mivel a Habsburgok, valamint a Török Birodalom között még béke honolt, amit még nem akartak bolygatni 26 (feltehetően a lengyel-dél-orosz ügyek miatt). 1672-ben Szepessy I. Pál vereséget mért az osztrákokra Szinánál, majd Györkénél csatát vesztett. Szintén ebben az esztendőben Szepessy I. Pál és három bujdosó vezér társa ostrom alá vették Kassát. 28 A kuruc mozgalom ebben az időszakban már mintegy 15 000 fegyverest számlált. 29 Ekkortájt történt az is, hogy Zemplén vármegye Szepessy I. Pált felszólította a Habsburg-udvar iránti lojalitásra, aki azt megtagadta, és akit ezért a vármegye száműzött. Újabb egy esztendő elmúltával, 1673-ban I. Pált ismét a konstan­tinápolyi portán találjuk, a török szultánnál követségben. Majd szintén még ebben az esztendőben, de már októberben a diplomata részt vett a Bihar vármegyében megtartott bujdosóértekezleten. 1674-1675 nagy változásokat hozott a bujdosók, így Szepessy I. Pál életében. Előbb ugyanis lengyel királlyá választották, majd felkenték az előbb említett Sobieski Jánost, aki így királyként segíthette a bujdosó kurucok Habsburg I. Lipót magyar király és német-római császár elleni harcát. Ráadásul alig egy esztendő elteltével ez a Habs­burg-ellenes tábor egy jelentős támogatóval, uralkodóval XIV. Lajos francia királlyal, pontosabban az általa Lengyelországon keresztül küldött pénzzel bővült. 30 1674 abból a szempontból is változást hozott, hogy ekkortól Absolon Dávid lett a kurucok első számú diplomatája, míg eddig e fontos pozíció tulajdonosának Szepessy I. Pál számított. Ő ekkortól ismét, mint kuruc hadvezér tevékenykedett, pár esztendeig még Szuhay Má­tyással együtt. 1677-ben azonban az egykori diplomata legjobb barátja egy erdélyi ki­sebb csetepatéban életét vesztette. Ez az esztendő újabb fordulatot hozott a Szepessy I. Pál által is vezetett bujdosó­mozgalom eseményeiben, ugyanis Habsburg I. Lipót diplomáciai nyomására előbb a 25 Szakály, Tóth 1998. 81-82. 26 Trócsányi 1972.73-192. 27 Tarczai 2003. 309-337. 28 Vályi (s. a.) 120-142. 29 Borovszky, Sziklay, 1896. 117-118. 30 Makkai, Mócsy, Szász 1986. 860-862. 661

Next

/
Thumbnails
Contents