A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége

sával együtt az Erdélyben található Sorostélyra menekült, emellett a vérdíjat is megemelték 2000 arany forintra. Majd megfosztották Szepessy I. Pált minden birtokától és javaitól, kivéve a diósgyőri birtok 1669-es elzálogosításakor Szirmay Pétertől kapott 2000 forintot.

25 A bujdosó fegyveresek nagy része sem maradt a Királyi Magyarország területén, hanem egy részük a Török Hódoltságban, Debrecen és környékén telepedett le ideiglenesen, míg más részük az Erdélyi Fejedelemségbe húzódott vissza, mint Szepessy I. Pál, illetve voltak néhányan, például Wesselényi Ferenc, akik igen jó lengyel kapcsolataiknak köszönhetően Lubomirski Szaniszló, valamint Sobieski János (ekkor még nem Lengyelország királya) birtokain találtak menedéket. A kurucok jó lengyel kapcsolatai mellett azért nem mehetek el szó nélkül, mert később ennek is köszönhetően sikerült Szepessy II. Pálnak, a bujdosó vezér fiának visszaszereznie az 1686-ban elkobzott birtokokat. Szepessy I. Pál nem csak hadvezére, de diplomatája is volt a kurucoknak, ezt bizonyítja, hogy később a bujdosók követeként Konstantinápolyban járt a török szultánnál, hasonló céllal, mint korábban a német-római uralkodónál, segítséget kérni. Ekkor (az 167 l-es esztendőben) azonban még nem kaphatott érdemi támogatást a magyarországi bujdosók mozgalma a török nagyvezírtől, mivel a Habsburgok, valamint a Török Birodalom között még béke honolt, amit még nem akartak bolygatni

26 (feltehetően a lengyel-dél-orosz ügyek miatt). 1672-ben Szepessy I. Pál vereséget mért az osztrákokra Szinánál, majd Györkénél csatát vesztett. Szintén ebben az esztendőben Szepessy I. Pál és három bujdosó vezér társa ostrom alá vették Kassát.

28 A kuruc mozgalom ebben az időszakban már mintegy 15 000 fegyverest számlált.

29 Ekkortájt történt az is, hogy Zemplén vármegye Szepessy I. Pált felszólította a Habsburg-udvar iránti lojalitásra, aki azt megtagadta, és akit ezért a vármegye száműzött. Újabb egy esztendő elmúltával, 1673-ban I. Pált ismét a konstantinápolyi portán találjuk, a török szultánnál követségben. Majd szintén még ebben az esztendőben, de már októberben a diplomata részt vett a Bihar vármegyében megtartott bujdosóértekezleten. 1674-1675 nagy változásokat hozott a bujdosók, így Szepessy I. Pál életében. Előbb ugyanis lengyel királlyá választották, majd felkenték az előbb említett Sobieski Jánost, aki így királyként segíthette a bujdosó kurucok Habsburg I. Lipót magyar király és német-római császár elleni harcát. Ráadásul alig egy esztendő elteltével ez a Habsburg-ellenes tábor egy jelentős támogatóval, uralkodóval XIV. Lajos francia királlyal, pontosabban az általa Lengyelországon keresztül küldött pénzzel bővült.

30 1674 abból a szempontból is változást hozott, hogy ekkortól Absolon Dávid lett a kurucok első számú diplomatája, míg eddig e fontos pozíció tulajdonosának Szepessy I. Pál számított. Ő ekkortól ismét, mint kuruc hadvezér tevékenykedett, pár esztendeig még Szuhay Mátyással együtt. 1677-ben azonban az egykori diplomata legjobb barátja egy erdélyi kisebb csetepatéban életét vesztette. Ez az esztendő újabb fordulatot hozott a Szepessy I. Pál által is vezetett bujdosómozgalom eseményeiben, ugyanis Habsburg I. Lipót diplomáciai nyomására előbb a 25 Szakály, Tóth 1998. 81-82. 26 Trócsányi 1972.73-192. 27 Tarczai 2003. 309-337. 28 Vályi (s. a.) 120-142. 29 Borovszky, Sziklay, 1896. 117-118. 30 Makkai, Mócsy, Szász 1986. 860-862. 661