A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége

„FÉNYESEBB A LÁNCNÁL A KARD..." A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége KOVÁTS KORNÉL Bár eredetileg csak egy-két tanulmányt terveztem írni a négyesi Szepessy család történetével kapcsolatban. Azonban több olyan impulzus is benyomást tett rám az eltelt időszakban, amely arra kényszerített, hogy egy újabb tanulmány folyamán megismertessem e családot egy új oldaláról. Mint a Petőfi Sándor Nemzeti dalából mottóként, címként kiemelt idézet is jelzi, a család katonai szerepét szeretném ebben az írásban összeszedni. Az a körülmény, amely rávett ennek a tanulmánynak megírására az volt, hogy a négyesi Szepessy nemzetségről a történészek elítélően írnak, vagy egyáltalán nem írnak azért, mert a család egyik tagja, négyesi Szepessy II. Pál naplójában, pontosabban „gazdasági feljegyzéseiben" negatív fényben tünteti fel II. Rákóczi Ferencet, Magyarország egykori vezérlő fejedelmét, holott más családtagok is aktív részesei voltak csak a Rákóczi-szabadságharcnak. Emellett hozzá kell tennem, hogy már előtte is volt nem kis múltja a négyesi Szepessyek fegyverforgatásának. Gondolok itt a középkor végén élőkre, vagy akik az egri vár 1552-es megvédésekor haltak hősi halált, valamint a kuruc mozgalomban résztvevőkre. Újabb lökést adott ennek a tanulmánykészítő elképzelésemnek, hogy az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő négyesi Szepessyek tevékenységét még senki nem foglalta össze eddig. Négyesi Szepessyek vitézsége a középkorban A Bihar vármegyei Szepessy II. Istvánnak, akit 1317-ben említenek a dokumentumok, volt két fia. Az egyik János, aki az 1370-es esztendőktől éppen 1409-ig élt, valamint még azt tudjuk róla, hogy Luxemburgi Zsigmond királynak volt az egyik alvezére. A másik fiúról, Macsról szinte semmit nem tudunk. Fontosabb viszont, hogy Zsigmond király alvezérének, aki szintén János nevet kapott a keresztségben is születtek gyermekei, méghozzá két fiú, Péter és László. Péter apjához hasonlóan katona volt, 1415-ben foglyul esett a dobolyi csatában.

1 Szepessy László, Luxemburgi Zsigmond magyar és német-római király Szepessy János nevű alvezérének a fia valószínűleg 1408-ban született. 1425 körül vehette feleségül Chernavoda Klárát, akitől gyermekei születtek. László 1439-től mintegy 8 esztendőn keresztül országgyűlési küldöttként szolgált. 1440-ben már háza volt az alvezér fiának Budán, mivel ekkor költözött a levéltári dokumentumok szerint a szomszédságába Rozgonyi Simon egri püspök.

2 1444-ben ismét említik a források Szepessy Lászlót, aki többek mellett aláírta a budai országgyűlés végezményét. Majd három esztendővel később 1447-ben ő volt Szatmár vármegye követe a Budán megtartott országgyűlésen. Ezen az országgyűlésen ismét elfogadták Hunyadi János kormányzóvá, gubernátorrá 1 BAZML XIII-14, 3. Genealógiai tábla. 2 MOL DL 13588. 658