A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Töketerebes és környéke Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában
Rétek.- Nevei Puczkos, Hosszúrét, Kovátsrét, Kerek rét, Fogat rét, Nádas. Hosszú rét (most Dluha luka), Ronyvai rét, ronyván túli rét pedig (Pod ronyvu) és végre Kis ronyvai rét és Fecskés ezekből észre vehető hogy ezt a Magyok (!) szálották meg. [Magyarizsép] Magyar Fsép Zemplén Vármegyébe Terebesi Járásba fekszik - 1229-ben mint I'sepu jön elö a' históriába már 1335-be I'sépnek neveztetett, és minthogy Két Fsép van Zemplén Vármegyébe mellyekközzül az edjik Varannói Járásban a' Tótok közt feküdvén Tót I'sépnek - ez pedig Magyar I'sépnek nevezeztik amennyiben az előtt Magyar Helység volt, és csak a' sok bel háborúk által sok puszta telkek keletkezvék Rákóczi Juliánná a' maga Sáros Vármegyébe fekvő Uradalmaiból azokat Tót Jobbágyokkal be népesítette és azok a Tót nyelvet behozták a' Helységbe - külömben egy része Magyar most a' lakosoknak, de 1662 Alsó I'sépnekis neveztetett. A' Község határában elö forduló Düllök nevezete, és Szomszéd helységek. Keletről Upor helység - Délről Isztáncs helység Csizi puszta - Nyugotról Halámi puszta Kozma helység - északról pedig Cselej helységbe van kebelezve Sós kút nevezetű puszta, amely 1395-ben Helység volt a' belháborúk miatt elpusztult lakossaí Fsépbe költöztek miután egy uraság alá tartoztak.- Nevezetességei, van benne Sós kút melyet Jó'sef Császár idejébe ástákis, de miután nem tartalmazván annyi sót, mint a' Sóvári minden esetre feljegyeztetett és egész újjonnan ásott kút behányattatott, azomban a' forrás a' másik oldalon még nagyobb mértékbe hiritötte meg magát, melynek a' vizét nem csak az I'sépiek, de az egész vidék használta Kenyér sütéshez, és Marha itatásra - 's használták 1847-dig mikor a' Kamara ismét behányatta - ezen viznek a' tapasztalatok után Köszvény elleni gyógy ereje van, sok szegény ember a' köszvénytől megszabadult általa, mellyet ha a' Felséges Kamara kegyesen megengedné, hogy Fürdő állítatna, sok köszvényes ember szabadulna általa a' Köszvénytől. Folytatása a' Dűlőknek - Csongajáró Alájáró - Székás - Várnyomás - Rétre járó - Tárna Jíggő - Besenyő - Nyárjaska - Kő telek Agyagos - Mocsárka - Délre járó - Patakra járó - Diós - Tibulka - Gyümölcskék - Sitár - alsó -felső Tilalmasak - Vad almás - Hársas - Zsidó földek - Gálos - Bagazrét - Vínyicskák - Karó vágó - Lascsík - Fecskés és Bérez. Patakjai vannak: Bikkes pataka - Diós patak - Sós Kút árka 's Rongyva pataka - Van Tölgyes erdeje. Kelt M: Fsép 1864 Július 4-én Stertz felix m Jegyző Helynevek Nagy Ráska községből, Zemplén megyéből. l-ö pontra: N. Ráska helysége Zemplén Megye Dergnyöi a' Márk községnél körül irt Sárközben fekszik. 2-ik pontra: N. Ráska ugyan illy nevén ország szerte ismeretes.- tótul szintén mint K. Ráska Raskovcze-nak hivatik - Nagy - Veliki mellék nevel. 3-ik pontra: Minden időben ugyan ezen néven hivatott 4-ik pontra: nincs adat. 5-ik pontra: nincs adat.- lakosai tiszta magyarok 6-ik pontra: A helység neve eredetéről biztos adat nincsen,- hihetőleg vagy a tulajdonos Ráski Családtól vette nevét - vagy viszont. 7-ik pontra: A helység határában elö forduló topographiai helynevek következők: hosszú és nagy szög, Lóka sor hajdan kis ér milyen lókni jártak keresztül, vette eredetét, alsó dobik, alsó Nádas (:hajdan nádas:) most szántó föld, közép dülö, közép dobik, közép nádas, felső_dülö, görbe föld, felső nádas, Kert allya, Krácskó, liget, Kotány, Borsó szerek, Nagy szög, Kisjzög a' laborcz. partján, Hacsis, Kis rét és Molyvicza,- ortás rét, Hódjuk e' dülö neve honnan vette eredetét bizony 643
