A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - A. A. Glebova: A kics-gorodecki járás festett díszítményei (Vologdai terület)

mintha rá lennének „helyezve" a fekete díszfiilekkel ellátott, magas vázából kiálló szárra. A virágokat - tulipánokat, rózsákat, nagy szirmos rozettákat - ő kerek, „húsos" levelekkel keretezte, ami felerősítette az egész kompozíció főelemeinek színtömegét. Ez volt a festő kompozícióinak egyik jellegzetessége. A virágcsokorba gömb alakú, bolyhos bimbókkal, csillag alakú rozettákkal és kalászokkal megtűzdelt ágacskákat festett. Az egyes levelek, virágszirmok végét, illetve részlegesen az ágacskákat ő fekete színnel hangsúlyozta ki. Fekete színnel festette meg a hajlékony, hullámos szárakon lévő „bogyókat", és mindenhol elhelyezte őket a csokorban. Nem véletlen az apró részletek változatossága, és az, hogy a festő ilyen figyelmet szentelt azok kidolgozásának. Ezek a részletek rendkívüli színgazdagságot kölcsönöztek a virágcserépnek, a könnyű mozgás, a fü, a szárak, a levelek lengésének illúzióját keltették, szinte különös „illattal" töltötték meg a festett díszítést. Ezen a vidéken csak ennek a kosztromai mesternek a munkáiban lehet találkozni az árpa- és a rozskalászok ábrázolásával. P. Ja. Kuznyecov munkáinak egy másik sajátosságát adják a díszítő jellegű női és férfialakok, amelyeket a virágcserepek melletti szabad részeken vagy a válaszfalak deszkatábláin helyezett el. Az ábrázolások frontálisak és statikusak. Általában mind a kor városi ruházatát viselik. A férfiakon köntös van nagy gombokkal és magas szárú fekete csizma, a hölgyeken blúz és hosszú, levegős szoknya. Sok hölgy fekete kalapot és fekete cipőcskét visel. Az öltözetet öv egészítette ki, amelynek végei oldalt lengtek, ezeket fekete, csepp formájú ecsetvonások jelzik. A viselet számos elemét a népi mester etnográfusi hiteleséggel ábrázolta. Érdekes az a tény, hogy minden férfi pálinkáspoharat tart a kezében, minden nő pedig virágot. Valószínűleg a festő ilyen módon akarta kifejezni a vendégszeretet szimbólumát, és ebben az esetben az emberi alakok a gazdát, a gazdasszonyt és a család többi tagját ábrázolják. Az emberi alakok és a különféle jelenetek alkalmazása a festett díszítésekben a kosztromai elővárosi festőkre volt jellemző,

16 valószínűleg ilyen festő volt maga Kuznyecov is. A festő a városi divatot követve egyes házak szobáit fehér alapon festette ki, ami szintén a kosztromai népi festészet egyik fejlett irányzata volt. Pompásan kihasználta a válaszfalak és az ajtók deszkatábláin már meglévő faragott díszítéseket. Először a mester fehér festékkel teljesen befestette az összes faragott betétet, utána színes mintát festett a kiemelkedő vagy az árkolt faragott részletek figyelembevételével. A virágokat Kuznyecov tömör ecsetvonásokkal festette meg, füzérekbe és csokrokba egyesítette őket, a kiszínezett faragott sugaras rozetták körül helyezve el őket. A különálló bimbókat a szabad felületen festette meg, tekervényes száracskákkal összekötve őket a központi rozettával. A bimbókat többszínű hegyes levélkével keretezte és könnyű, mozgékony, szúrós „gömbökké" formálta őket. Mindez színpompás, díszítő és vidám jelleget kölcsönzött a festett díszítésnek (4. kép). A megmaradt belső terekben talált szerzői felíratok lehetőséget adnak arra, hogy pontosan meghatározzuk, melyik évben volt a mester az adott vidéken. A talált feliratok közül a legkorábbi 1900-ból való,

17 a legkésőbbi 1911-ből.

18 Kuznyecov feliratai mindig szűkszavúak és egyszerűek: „1900. év márciusának 8. Napja",

19 vagy „1904-ben festet16 Katkova Sz. Sz.: Tam zse. sz. 97. 17 Kozoderova O. A.: Otcet ob ekszpedicii ... 1980. Arhiv VGIAHMZ, N 10547. 18 GlebovaA. A:. Otcet ob ekszpedicii... 1995. Arhiv VGIAHMZ. 19 Dnevnik vijezda Glebovoj A. A. v Jemeljanovszkij sz. 1997. (d. Havino), materiali vijezda v Ploszkovszkij sz. 1996. (d. Mlinovica, doni Morozovoj A. A.), dnevnik vijezda v Jelovinszkij sz. (d. Szmoljanka, dom Nikitinoj A. F.) Arhiv VGIAHMZ. 620