A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - Szokolova, Irina Valentyinovna: A Vologdai Papnevelő Intézet numizmatikai kollekciója a Vologdai Állami Múzeum és Skanzen gyűjteményében (Néhány adat Jevgenyij Bolhovityinov életrajzához)

együtt átadták a Vologdai Szovjet Közkönyvtárnak, ahol 1924. november 28-ig őrizték, majd bekerült az Állami Múzeumba".

34 A leltárkönyv adatai szerint a gyűjtemény 558 darabból állt. Alapvető részét 510 darab (1 arany, 420 ezüst, 89 bronz) pénzérme alkotta, ebből 39 ókori római, 39 nyugateurópai és 432 orosz pénzérme. Ezenkívül összesen 48 érem volt a gyűjteményben (40 ezüst, 8 nem nemesfémből készült). Összehasonlítva a szakkatalógus és a leltárkönyv adatait elmondható, hogy a két dokumentum közti időszakban a papnevelő intézet könyvtárának numizmatikai gyűjteménye kibővült, már nem csupán Bolhovityinov kollekciójából állt. így például a szakkatalógusban 300 oroszországi pénzérme szerepel a 16-17. századból, a leltárkönyvben pedig már 398. Kiderült, hogy a múzeumnak való átadás közben a közvetlenül Bolhovityinov kollekciójából származó pénzérmékhez hozzáírtak 98 pénzérmét az archeológiai részlegből, melyeket szintén a nevelde könyvtárában őriztek.

35 Ezenkívül Bolhovityinov kollekciójához soroltak be 10 nyugat-európai réz pénzérmét a 18-19. századból, és 7 oroszországi érmet a 18-19. századból, noha kilencnek közülük nyilvánvalóan nem lehetett köze Jevgenyij eminenciás kollekciójához, mivel a 19. század '20-as - '60-as éveire datálódnak. Hogy történhetett ilyen? A papnevelő intézet könyvtárának numizmatikai gyűjteménye Bolhovityinov Vologdából történő elutazása után is kiegészülhetett új darabokkal. A Napóleon felett aratott győzelem után megnőtt az érdeklődés Oroszország múltjának tanulmányozása iránt, és megnőtt a gyűjtők száma is. A régiségek kedvelői abban az időszakban Vologdában is megjelenhettek, ahol nem csak hallomásból ismerték a gyűjtést, példaként tekintve Jevgenyij eminenciás tevékenységére. Arról, hogy a nevelde numizmatikai gyűjteménye új darabokkal bővült egy, a szakkatalógusban szereplő „Az unitus és a pravoszláv egyház újraegyesítésének emlékére" készített, 1839-ből származó érem tanúskodik. így felmerül a kérdés: a későbbi gyűjtemény többi pénzérméjét és érmét miért nem vették fel a katalógusba? Ebben az esetben csak azt feltételezhetjük, hogy a nevelde könyvtárába a katalógus összeállítása után kerültek be, ezért nem lettek bejegyezve. Még ha össze is állítottak egy vagyonleltárt a nevelde 1918-as bezárásakor, nem voltak elég alaposak, főleg az olyan tárgyú részeknél, mint a numizmatika. Innen is származnak a későbbi dokumentumokban megjelenő pontatlanságok, amikor a múzeumnak való átadáskor a nevelde teljes numizmatikai gyűjteményét „Bolhovityinov kollekciójaként" jelölték meg a jelmagyarázatban. 1924-től a Vologdai Múzeumban „Bolhovityinov kollekciója"

36 több változáson ment keresztül, pontosabban erősen megfogyatkozott. Mára már csak az ötöde maradt fenn, vagyis 106 tárgy (91 pénzérme és 15 érem).

37 1930. július 27-én az OSzFSzK (Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság) Művelődési Népbiztossága kiadott egy „Utasítás a múzeumoknak numizmatikai állományuk értékesítésére" című rendelkezést, mely a következőképpen hangzott: „A múzeumok többségének szigorúan tájjellegűvé történő átalakítása miatt már nincs szükség a numizmatikai gyűjtemények megőrzésére, amelyek csupán általános jelentőséggel bírnak".

38 A megyei jelentőségű múzeumoknak az utasítás csak azt engedélyezte, hogy minden egyes pénzérméből és érem34 BrMAuXM3. 0. Yfl. On. 3. fl. 40. JI. 73 06. 35 Szakkatalógus... BfMAuXM3, írásos források részlege. BOKM26447. JI.230. 36 Azért van idézőjelbe téve, mert a múzeumban ez alatt a név alatt nem csak maga Bolhovityinov kollekciója volt bejegyezve, hanem minden, a papnevelő intézet könyvtárából származó numizmatikai emlék is. 37 Maga Jevgenyij eminenciás gyűjteménye 87 darabból áll (80 pénzérméből és 7 éremből). 38 BFMAuXM3. 0OHÖ znaeHozo xpanumejin. 610