A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

ELŐADÁSOK A VALLONOK TÖRTENETÉHEZ - Csorna Zsigmond: A középkori francia-vallon hatás a magyarországi szőlő-borkultúrára

A kétágúval mélyen meglazított terület a téli csapadék jobb beszivárgását biztosította, illetve a meredek hegyoldalakon, az irtásszőlőkben a lerohanó vizek erodáló hatását csökkentette, a víz beszivárgását, a szőlőültetvényben tartását pedig elősegítette. 5. A francia borvidékeken elterjedt középkori szokás volt a szőlőműves lábszárára erősített kézi eszközök, kések, kapatisztítók stb. hordása. Ez Északkelet-Magyarországon is kimutatható paraszti gyakorlatban fennmaradt, ami esetlegesen a vallon szokás és közvetítés révén terjedhetett el, olyannyira, hogy a 19. századi racionális szőlő-bortermelést hirdető magyarországi országos szaklapban, a Falusi Gazdában is ajánlották ismét ezt a fajta eszközhordást, mint a munkatermelékenység növelésének módszerét.

19 6. A vallon szőlőfajta-használat kérdésében megoszlanak az eddigi vélemények. Ugyan a 13. századból ismert a vinum francorum, vagy frannicum, a Frankenwein elnevezés, ami a vallon szőlő-bortermelés szempontjából ugyan érdekes, de nem egy szőlőfajtát jelölt, hanem bort, ami ugyan jelezhetett szőlőfajta-csoportot. A középkorban ugyanis a minőség szempontjából megkülönböztették a gyengébb vinum hunnicum fajtától

20 az előbbieket. A vallon szőlő-bortermelés magyarországi kapcsolataként a furmint és a góhér fajtákat szokták emlegetni, elsősorban nyelvészeti adatokra hivatkozva. Azonban nem lehet eldönteni, hogy mennyire lehet ezeket a fajtákat a vallonokkal kapcsolatba hozni. Ugyanis a régészeti-botanikai (archaeobotanikai) növény- és magleletek szerint Budán pl. már ott voltak ezek a fajták.

21 Sőt az ampelográfia-történet, szerint nem nyugati, hanem délkelet-európai származásúak a fentebbi fajták. Ugyanakkor hangtörténetileg mind a vallon, mind az olasz eredeztetés könnyen bizonyítható. Mindezért valószínű, hogy a fajta közvetítésében és a termesztésében valóban volt a vallonoknak szerepük. Feltételezhető azonban, hogy valamilyen vallon névvel elnevezett helyről származhatott ez a szőlőfajta (talán Szerémség), ami a név eredetét és neve kései előfordulását megmagyarázhatta.

22 7. A nyelvtörténeti adatok alapján

23 (szalma szőlő - furmint) feltételezhető a vallon szőlő-bortermelésben a kései szüretek gyakorlata, alkalmazása, az éretten töppedt szőlő nyerése érdekében a szalmán töppesztés. Az irtásokon, a szőlőtermesztés északi határához közel erre különösen nagy szükség is volt, Szerémségben pedig kialakulhatott, mint Tokaj-Hegyalján a természetes aszúsodás. A természetes édes csemegebor ízét-zamatát a nemes penész, a Botrytis nevű gomba fertőzése biztosította, a kedvező helyi párás, meleg őszi mikroklíma és a folyók (Dráva-Száva, illetve a Tisza és a Bodrog valamint a Bodrogköz párája) hatására. A természetes aszúsodás járult hozzá a szerémségi közép19 Falusi Gazda 1856. 244,250. 20 Csorna Zs., 1994-1995.85. 21 G. Facsar 1975. Agricultural-botanical analysis of the medieval grape seeds from the Buda castle hill. In: Mitteilungen des Ungarischen Akademie der Wissenschaften. 4. 157-173. (1973), Facsar G., 2000. 9-19. Régészeti szőlőmag-leletek Magyarország területéről. In: Millenniumi szőlős-boroskönyv. A szőlő és bor Magyarországon. Budapest. Szerk.: Csorna Zsigmond-Balogh István. 22 Csorna Zs., 1994-1995. 85-86. 23 Bárczy G., 1929. Furmint. Magyar Nyelv XXV. 5-10., 338, 1931. Must. Magyar Nyelv. XXVII. 122-124. 123. 583