A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Veres János: Adatok Északkelet-Magyarország szkíta korához. Kisgyőr-Bubtető szkíta kori temető közöletlen anyagának feldolgozása

A folyóvölgyekben megjelenő leletanyag kapcsán, azonban szem előtt kell tartanunk olyan nyersanyag beszerzési szempontokat is, mint a folyóvízi üledékképződéshez köthető másodlagos ércek könnyű kiaknázhatósága (SZABÓ-CZAJLIK 2004, 135). Szkíta kori települési képre vonatkozó, összetett gödörkomplexumból álló jelentősebb anyagot Mezőkövesd-Mocsolyáson végzett ásatása során tárt föl S. Koós Judit. Ennek során a 164. objektum elegyengetett felszínű tűzhelyében, illetve a 280. objektumban került elő rendkívül gazdag szkíta kori kerámialelet (KALICZ-KOÓS 1998, Abb. 3-5,9-10). Az Észak-Alföld tiszai térségének telepkutatásában Tiszaigar, Tiszaszőlős (CSEHKRIVECZKY 2001, CSEH 2001), valamint Szolnok-Zagyvapart lelőhelye nyújtott információkat (CSEH 1988, 1990). Újabb ásatásokról Salgótarján Ipari park II. (VADAY 2001, 2003) és Ebes-Zsong-völgy (DANI 2004, CZIFRA 2006) lelőhelyekről ismerünk félig földbe mélyített szkíta kori veremházakat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közelmúltban, Sajópetriben tártak fel olyan jellegzetes leletanyagú szkíta-kelta települést, mely tárgytípusai alapján, az alföldi szkíta kultúrához sorolható (SZABÓ-GUILLAUMET-KRIVECZKY 1997; SZABÓ-CZAJLIK 2004). 2004-ben Csengeri Piroska tárt föl nagyobb, összefüggő szkíta kori települést Hernádvécse 3-as lelőhelyén, ahol két eltérő háztípust is sikerült meghatároznia.

26 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE RÉGÉSZETI JELENSÉGEKHEZ NEHEZEN KÖTHETŐ SZKÍTA KORI LELŐHELYEI (ajándékok, gyűjtések) A múlt század első felében megnövekvő érdeklődés a szkíta kori emlékanyag iránt, számos rablóásatás, illetve magángyűjtemény létrehozásához vezetett. Ezek reprezentatívabb anyaga hosszabb-rövidebb hányadtatás után ajándékozás, vétel vagy egyszerűen a korábbi gyűjtemény felszámolása okán került be a Herman Ottó Múzeumba. Az északkelet-magyarországi szkíta kori leleteknek e csoportja (3. térkép), ha lehet még problematikusabban vizsgálható, hiszen sok esetben a lelőhely körülményeiről sem rendelkezünk információkkal. A „presztízs" tárgyak csoportjába tartozó leletek közül Bánhorváti lelőhelyről egy töredékes csörgőt

27 ajándékoztak a Herman Ottó Múzeumnak 1958-ban. Szórványként került elő Miskolc-Dudujkán 1934-ben a gepárdot ábrázoló tükörnyél,

28 melynek előkerülési helyén Leszih Andor végzett hitelesítő ásatást, de további leleteket nem talált. Jelentősége a muhi-kocsmadombi állatalakos tükörhöz fogható, bár utóbbi esetében - Leszih A. nyomán - feltételezhetjük, hogy szkíta kori temetkezéshez tartozhatott. Bronz karpereceket Borsodgeszt-Mocsolyás és Hernádkak-Gesztely közötti útépítés területéről őriz a gyűjtemény. Előbbi típust egy üveggyönggyel együtt ajándékozták 1948-ban a múzeumnak, míg utóbbit több kerámiával együtt gyűjtötte Megay Géza 1950-ben (B. HELLEBRANDT 2001a, 60-61; B. HELLEBRANDT2005, 21-26, 12-16. kép). 26 Feldolgozás alatt, bővebben lásd még lelőhelykatasztert vagy HOM Adattár: 3913-06. Az ásatáson való részvétel lehetőségét és a szakmai anyagba nyújtott betekintést ezúton is hálásan köszönöm. 27 Ltsz.: 62.24.1. 28 Ltsz.: 53.751.1. 48