A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Veres János: Adatok Északkelet-Magyarország szkíta korához. Kisgyőr-Bubtető szkíta kori temető közöletlen anyagának feldolgozása

Leggyakoribb temetkezési mellékletként a behúzott peremű tálak, füles bögrék, ékszerek, fegyverek és egyéb használati tárgyak szerepelnek. A hamvasztásos temetkezésben megjelenő eltérések előzményeit Bottyán Á. a korábbi kultúrák rítusaiban jól meghatározta, így sajátosan az alföldi szkíta kultúrával megjelenő szokásnak egyedül a hamvak tállal történő lebontását tartja (BOTTYÁN 1955, 67). A zsugorított csontvázak esetében a zsugorítás mértékében mutatkoznak eltérések, tájolásuk nem egységes, de zömmel az É-D-i irány a legjellemzőbb, míg a nyújtott csontvázaknál a K-Ny ill. Ny-K-i tájolás. Az Északi-középhegység területén, az olyan nagyobb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szkíta kori temetők mellett, mint Alsótelekes, Kesznyéten, Muhi, Meszes a régiótól nyugatra a Mátra környékén (Eger-Nagy-Eged, Mátraszele-Kerekdomb, Gyöngyös) és a nógrádi dombvidéken (Vámosmikola, Piliny, Nógrádkövesd) is találunk temetőket (FODOR 2001; PATAY 1955; uő. 1962B). Ezekre a területekre és ettől nyugatabbra, a népesség az alföldi szkíták - Duna-Tisza-közének északi részén lévő - központjából áramlott (KEMENCZEI 1977). BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI SZKÍTA KORI TELEPÜLÉS JELENSÉGEK Szkíta kori kutatásunkban Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről egy-egy objektumból álló teleprészietet sikerült feltárni (2. térkép). Ilyen lelőhely HejőkeresztúrHomokbánya, ahol Kalicz Nándor 1958-ban tárt fel az elpusztult településből egy darab szkíta hulladékgödröt, melyet Párducz Mihály publikált. A nagy kiterjedésű, sekély gödör nagy mennyiségű kerámiatöredéket és állatcsontot tartalmazott, melyek elemzése során a helyi őslakosság díszítőelemeinek érvényesülése mellett, a Vekerzug-csoporttal való kapcsolatokra is fölhívta a figyelmet (PÁRDUCZ 1958a, 75). Patay P. tárt föl 1966-67-ben, majd 1975-ben a Tiszavalk-Kenderföldek lelőhelyen végzett rézkori ásatása során néhány - máig publikálatlan - telepjelenségként értelmezhető gödröt és szkíta kori kerámiaanyagot.

24 További ásatásai közül Mezőkövesd-Borjúlegelő lelőhelyen tárt föl néhány máig közöletlen szkíta kori gödröt, ezek csekély anyaga azonban nem szolgáltatott reprezentatív kutatási eredményeket.

25 Rendkívül kevés hiteles információval rendelkezünk az északkelet-magyarországi szkíta települések szerkezeti felépítését illetően. A szkíta kori házak, illetve környezetük rekonstrukciójában a legjelentősebb kutatási eredményeket a Nyíregyháza-Manda bokor lelőhelyen feltárt több száz objektum nyújtotta. Értékelését viszont nehezíti az a tény, hogy összehasonlítási alapot nyújtó szkíta kori települések a Kárpát-medence területén nagyon ritkák. (Vélhetően e településhez kapcsolódó temetőből került elő egy spirál hajkarikákból és bronztárgyakból álló leletegyüttes 2005-ben (SCHOLTZ 2006)). A félig földbemélyített, paticsfalú, négyszögletes, szelemenes tetőmegoldású házak környékén nagyobb mennyiségű tároló és hulladékgödröt sikerült feltárni. A porták legtöbbjéhez lépcsőzetesen induló, mély ciszterna vagy kút tartozott. Amennyiben ezt a megfigyelést összevetjük azzal a ténnyel, hogy a korszak telepei a mai árterek környékén találhatóak, feltételezhetjük, hogy igen száraz klíma uralkodhatott (ISTVÁNOVITS 1997, 79). 24 HOM Adattár: 473-68, 474-68. 25 B. Kiss Zsuzsa szíves közlése alapján. 46