A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hársvölgyi Virág: A tokaji Béres Béla-gyüjtemény Galaktotrophousa ikonja és köre • Adalékok a Szoptató Istenszülő ikonográfiájához

Messolongiból származik egy Keresztelő Szent János születését ábrázoló ikon a 18. század első feléből. A négy sávra osztott ikon felső részén az Istenszülő templomi bemutatását, a Gyertyaszentelőt, és Keresztelő Szent Jánost látjuk. A megszokottól eltérően itt a születés utáni epizód jelenik meg, a névadás, ahol Zakariás, aki korábban megnémult, látogatóktól körülvéve felírja egy táblára a gyermek nevét. (Lukács 1,63) Erzsébet eközben gyermekét szoptatja. Érdekes a szent személyek életéből vett jelenetek kiválasztása a legfelső sávon. Úgy tűnik, hogy ezeknél az egyetlen szempont az volt, hogy az adott személyek gyerekkorából vett eseményeket ábrázoljanak. Ez arra enged következtetni, hogy az ikon megrendelése egy gyermek életével vagy születésével hozható összefüggésbe, így nem kizárt, hogy a magánáhítat motiválta. Szintén a Szent Hegyről, a 19. századból származik egy menológion, ünnepi ikon, ahol az eddig felsoroltakkal ellentétben nem a Galaktotrophousa az ikon fő témája, hanem alapvetően az Istenszülő, akinek számos ikonográfiái típusa tanulmányozható a táblán, és a mintegy hetven Istenszülőt ábrázoló kép között találjuk a Szoptató Istenszülőt is. A Galaktotrophousa napjainkban A Szoptató Istenszülő tisztelete a mai napig is töretlen, főleg az ortodox valláson belül. A Gyermeket tápláló Istenszülő ma is fontos kapcsolódási „ponf'az anyák számára. A Szűz, aki csodálatos módon megszülte gyermekét, egy olyan szent, akihez az anyák fordulhatnak, kérhetik és megköszönhetik segítségét a gyermekáldásért, a nehéz szülés elkerüléséért, a bőséges anyatejért, egy beteg gyermek meggyógyulásáért, illetve bármi olyanért, mely az anyasághoz kapcsolódik. Ezek a kérések, köszönetek nemcsak fohász formájában léteznek, illetve a hívek nemcsak csókokkal, érintéssel fejezik ki tiszteletüket, hanem tárgyak formájában is, melyeket minden templomban megtalálunk. Az ikonok köré apró - vagy éppen nem is olyan kicsi - fogadalmi ajándékokat helyeznek el a hálás hívek, melyek - a Galaktotrophousa esetében - általában fémlapocskák

46 egy csecsemő alakjával, de egészen különleges, viaszból készült fogadalmi ajándékokkal is találkozhatunk, ha például Ciprus szigetén járunk. Kofínou közelében áll az az 1947-es alapítású, Galaktotrophousának szentelt templom, melyben a Szoptató Istenszülő ikonja mellett nagyobb méretű, viaszból öntött női mellet és csecsemőt formázó ajándékokat helyeztek el. A templom két egyforma Galaktotrophousa ikonja nem túl régi, talán a templomalapításkor készülhetett. Az egyiket az ikonosztáz környékén helyezték el, itt láthatók a fogadalmi ajándékok, a másik a kis templom közepén felállított állványon helyezkedik el. Az ugyancsak Cipruson, Larnaca városában álló Panagia Chrisogalaktousa templom ikonja fölött a már említett, csecsemőt ábrázoló fémlapocskákat találjuk, köszönetilletve könyörgésképpen az Istenszülő közbenjárásáért. A Galaktotrophousa, a tejjel tápláló Istenszülő tehát így vesz részt az emberek mindennapjaiban. Ennek megfelelően a tokaji Galaktotrophousa még így, eredeti közegéből kiszakítva, múzeumi tárgyként is betölti ugyanazt a „szerepet", mellyel az idők folyamán felruházták: ikonja az anyaság, a védelem, a gondoskodás szimbóluma, és nem utolsósorban a közvetítésé. Ez utóbbi, teológiai értelemben mindig is az ikon legfontosabb feladata 46 Fémlapocskák mellett márványtáblába is gyakran vésik köszönetüket a hívek. Például Máriapócson, ahol háromszor is könnyezett már a csodatévő ikon, számos ilyen márványtáblát találunk. Bár a máriapócsi ikon nem Galaktotrophousa, mégis érdekes a fogadalmi ajándékok szövege, melyek sok esetben édesanyák, nagyszülők köszönetei gyermekük egészségéért, életéért. 431