A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Marozsán Zsolt: Adalékok a karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult építkezéséhez

Középiskolai tanulmányainak befejezése után, 1920-ban jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára, belsőépítész szakra. A sikeres felvételi után a főiskola negyedik és ötödik évfolyamán már magasépítészettel foglalkozott. Ekkor tanította az európai hírű építész, Wigand Ede a magyar otthon tervezésére.

14 Negyedéves hallgató volt, amikor a tanév végén az ifjúság megválasztotta ifjúsági elnöknek.

15 Ebben a minőségében szervezte meg a Hungária szállóban az iparművész bált, melynek bevételét a szervezők a szegény kollégák anyagi támogatására fordították. 1926-ban megszerzett építőiparművész oklevelével egy diósgyőri építési vállalkozásnál helyezkedett el, majd Miskolcon önálló tervezőirodát nyitott 1929-ben, amelyet egészen 1949-ig fenntartott.

16 Érdekes, hogy egy 1929-ben megjelent várostörténeti munka úgy nevezi, mint aki „művészetévelformálja át városunk arcát"

V Ezt követően a miskolci városházán vállalt építészeti, városfejlesztési munkakörökben állást, ahonnan 1966-ban ment nyugdíjba. Nyugdíjasként a városi tanács művelődési osztályán a műszaki csoport vezetője volt. 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Saját kezűleg írt életrajzából tudjuk, hogy Menner László az iparművészeti főiskolán dr. Szőnyi Ottótól az egyházművészetet, a történelmi stílusok tervezését pedig Gyalus Lászlótól tanulta.

18 Hagyatéki anyagában is jó néhány terv és vázlat igazolja az egyházi építészettel való kivételes, magas szintű tervezői azonosulását. Építészeti hagyatékának talán legtöbbet mondó dokumentumai között van a már említett lista. Ezek közül mintegy 20 épületnél egyszerű rövidséggel az a megjegyzés szerepel: „Lebontva. "A tervjegyzék 127. sorszáma után ez olvasható: „Nem épült meg. "

19 A sorszámhoz tartozó terv pedig nem más, mint a karmelita rend miskolci rendházának és templomának terve.

20 A Miskolcon letelepedni szándékozó rendnek tervezett épületekkel 1946-ban I. helyet nyert a tervpályázaton.

21 A rend ekkorra már sok évszázados hitéleti tevékenységen volt túl. A karmelita rend története A Kármel hegyéről elnevezett Boldogságos Szűz rendjét 1156-ban alapította Kalábriai Szent Berthold.

22 Az alapító 10 társával együtt a palesztinai Kármel-hegy barlangjaiban (helyesebben mondva: a Kármel-hegység egyik völgyében) élt szigorú remeteségben.

23 A hely magányában és szépségében találtak életük számára olyan - a hely szelleméből fakadó - közös ideált, amely az Isten utáni vágyukat táplálta és fenntartotta. Itt alapították első rendházukat is. 14 HOMHTD 2007.51.198.1. 15 Iglói Gy„ 2007. 172. 16 HOMHTD 2007.51.198.1. 17 Halmay-Leszih., 1929. 137. 18 HOMHTD 2007.51.198.1. 19 HOMHTD 2007.51.1. 20 HOMHTD 2007.51.99.1-26. 21 HOMHTD 2007.51.199.1. 22 Szántó K., 1987/1.437. 23 Szántó K., 1987/1.437. 410