A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

hivatkozással a mondottakra a miskolci Kossuth szobor megalkotásáról a legnagyobb sajnálkozásomra kénytelen vagyok lemondani..."

36 Zala maga helyett Róna Józsefet ajánlotta és biztosította a város vezetőségét, hogy barátja Miskolc felkérésének szívesen eleget tenne. Róna valóban alkalmas volt a feladatra, hiszen ő járt is Kossuthnál Turinban 1890-ben, így élet után is megmintázhatta őt.

37 1896. júliusára Róna el is készítette a szobor egynegyed nagyságú mintáját, amelyet Zala Györgyön és Barabás Miklóson kívül, Miskolc város küldötte és országgyűlési képviselője, Vadnay Károly és Herman Ottó is megvizsgált. Zala és Vadnay is úgy vélte, hogy a minta alapjában véve jó, és kivitelezésre ajánlható, Herman Ottónak voltak ugyan fenntartásai, ennek ellenére ő is úgy vélte, hogy ha a szükséges változtatásokat a művész elvégzi, a minta megfelelő alapul szolgálgat a szobor elkészítéséhez.

38 A művész a bírálók észrevételeit tudomásul vette, és megkötötték szerződést, miszerint Róna József az ércszobrot 1898 májusára összegyűlt keretből elkészíti, s ennek a kötelezettségvállalásnak a művész eleget is tett. A határidő betartása fontos volt, hiszen az esztendőben ünnepelték a forradalom kitörésének 50. évfordulóját, s ebben a szoborállításnak központi szerepe volt. A szobrot 1898. május 30-án avatták fel ünnepélyes keretek között. Az ünnepi műsor nyitása és zárása is a miskolci dalárdák közös éneke volt. Beszédet Soltész Nagy Kálmán és Tóth Pál volt országgyűlési képviselő tartottak. A szobor méretei valóban impozánsak: az alkotás 6,6 méter magas, ebből az életnagyságtól eltérő ágyúbronzból öntött szobor 2,6 m, a haraszti mészkőből faragott talpazat 4 m. Kossuth Lajos első egészalakos köztéri szobrának leleplezését az egész ország figyelemmel kísérte. A nagy alkalomból Miskolcra látogatott Ruttkayné Kossuth Lujza, a nagy hazafi húga és Kossuth Ferenc, aki a Korona vendéglőben tartott ünnepi ebéden beszédet mondott, valamint Szemere Attila, Szemere Bertalan fia. Az avatást követő díszebédre mindenki hivatalos volt, aki e nemes célra a 2 forintos belépőjegyet hajlandó volt megvásárolni. Az. egyik legkorábbi képeslap a szoborról 36 Zala György levele Miskolc városához. DOBROSSY III. 1997. 37 VAYER 1952.465. 38 Észrevételeit Soltész Nagy Kálmánhoz írt levelében fejtette ki: szerinte az arc nem Kossuth-arc, mert annak szakálla sokkal inkább Bach-korszakbeli huszáréra hasonlít, mint a nagy hazafi által hordott és később róla elnevezett Kossuth-szakállra; a magasba emelkedő kéz lehetetlenül hosszú; a szobor alapállása pedig olyannyira kitekert, hogy inkább egy bohóc vallhatná magáénak, nem a mindig oly nagy pátosszal szónokló Kossuth. DOBROSSY III. 1997. 400