A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

küzdő politikust népvezérré változtatta, s a megyeegyesítések óta még inkább központi szerepű, s az ország második legnagyobb városává fejlődő Miskolcot e kultusz egyik legfőbb színhelyéül jelölte. 1956 óta, az erőletett, hivatalos kultusz megszűnte után is a város őrzi Kossuth emlékét, s a megye mint nagy hazafi szülőhelye napjainkig a Kossuth-kultusz ápolásának egyik legfontosabb térsége. 1. Az 1830-as években Miskolcon is megpezsdült a közélet, s a város - elsősorban mint Borsod vármegye székhelye - az ország egyik fontos szellemi-politikai központjává vált. A konzervatív vármegyei elit mellett feltűnt egy fiatal, többnyire köznemesi származású csoport, amely fogékony volt az új, a liberális eszmék iránt. Az ebben az időszakban létrejövő egyletek, csoportosulások megfelelő keretet biztosított a politikai viták lefolytatására. Az 1833-ban a Nemzeti Casino, 1837-ben a Polgári egylet, 1842ben a Borsodi Olvasó Kör, 1845-ben a Védegylet Borsod Vidéki Osztálya kezdte meg működését. A fiatalság szemléletének alakításában jelentős szerepe volt a Major utcai Tudós Társaságnak is, amelynek tagjai amellett, hogy a polgári átalakulás és a liberális reformok szükségességét hirdették, a helyi politikával való foglalkozást is fontosnak tartották. E kör tagjai voltak a Vadnay fivérek, Pompéry János, Pilta Mihály ügyvéd, és a Szűcs testvérek. Szűcs Sámuel naplójából megtudhatjuk, hogy a miskolci ifjúság nézeteire, politikai gondolkodásmódjának formálódására jelentős mértékben hatott Kossuth Lajos eszmeisége: „Mint köztudomású, Kossuth Lajos országgyűlési majd később törvényhatósági tudósításaival tűnt fel, akkor midőn még Magyarországon szabadságsajtó nem létezett, s a szabad szót szuronyok ellenőrizték. Biztos tudomásom van róla, hogy a törvényhatósági tudósítások Miskolczra, a nemzeti casino részére is megküldettek és általában magasztaltattak és rendkívüli lelkesedéssel találkoztak. Ezen tudósításokat Kossuth szabad szelleme lengvén át, s bennük uralkodó szabad eszmék s hazafias eszmék éppen nem találkoztak az abszolutizmus híveinek röghöz kötött gondolkodásával. Miután azonban az országgyűlési tudósítások szerkesztőjét semmivel sem lehetett visszariasztani, s a szabad eszmék világából nem volt eltántorítható, elfogatott s rabságra vettetett."

2 A Törvényhatósági tudósításokat nemcsak olvasták a megyében, de miskolci levelezője is volt a lapnak Palóczy László személyében. A perbefogások idején a megye közvéleménye kiállt Kossuth és az országgyűlési ifjak mellett. A börtönből kiszabadulva 1840 nyarán Kossuth Lajos ellátogatott szülőföldjére, Zemplénbe. Pestre való visszatérése során, augusztus 16-án Miskolcra érkezett, és a városban töltött el egy éjszakát a Három rózsához intézett fogadóban. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor Kossuth Miskolcon járt. 2 E sorok Miskolc város 19. századi történetének egyik legfontosabb adatközlőjétől, Szűcs Sámueltől származnak. A Szűcs családban hagyomány volt a naplóvezetés, Szűcs Sámuel édesapja és testvérei is írtak feljegyzéseket. 0 1835-től több, mint 50 éven át halálának évéig, 1889-ig vezette naplóját, amelyben a város és környékének minden általa ismert és fontosnak tartott történéséről említést tett. Az iménti sorok azonban néma naplóból származnak, hanem a Borsodmegyei Lapokban jelentek meg, ugyanis Szűcs gyakran publikált a miskolci szabadelvű sajtóban is. (Borsodmegyei Lapok 1892. szeptember 19. Szűcs Sámuel: Emlékezés Kossuth Lajosról). Testvérének, Szűcs Miklósnak fennmaradt teljes, hat kötetből álló naplója, míg édesapjának. Szűcs Sámuelnek csupán egy kötet maradt ránk feljegyzéseiből (a második, amely az 1787-1813-ig tartó időszakot foglalja magába. Mindkettő a miskolci Herman Ottó Múzeum helytörténeti gyűjteményében (későbbiekben HOM HTD) található meg. 388