A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Orosz György: „Elbeszélés a 12 péntekről” Egy apokrif írás vándorútja az európai kultúrákban
A tizenkét péntek ideje Az első péntek az Úr húshagyó keddje előtt van. A második a Miasszonyunk Örömhírvételének napja előtt van. A harmadik a szent nagypéntek. A negyedik a mi Urunk Mennybemenetele előtt van. Az ötödik a szt. Pünkösd napja előtt van. A hatodik Szt Keresztelő János előtt van. A hetedik Szt. Péter és Pál előtt van. A nyolcadik a Miasszonyunk Mennybemenetele előtt van. A kilencedik Szt. Mihály előtt van. A tizedik Szt. Simon és Juda előtt van. A tizenegyedik Szt. András előtt van. A tizenkettedik szt. Karácsony napja előtt van. Anno 1623, március 25-én Straubingbcn meghalt valaki, neve Sixt Gebler, aki ezen péntekeket megböjtölte. Utolsó órájában ő őszintén megvallotta, hogy bevégezése előtt tizenkét nappal Isten szt. Anyját meglátta: halálának órája néki tudtára adatott. Rrdélyi Zsuzsanna gyűjtése. Pénzesgyőr (Veszprém m.) * «Qui quum Romám venisset, Romani cogitantes, quid potcrat fieri, quendam stultum ad disputandum cum Graeco posuerunt, ut si perderet, tantum derisio esset. Graecus sapiens nutu disputans coepit et elevavit unum digitum, unum deum significans. Stultus credens, quod vellet eum uno oculo excaecare, elevavit duos et cum eis elevavit etiam pollicem, sicut naturaliter evenit, quasi caecare eum vellet utroque. Graecus autem credidit, quod trinitatem ostenderet. Item Graecus apertam manum ostendit, quasi ostenderet omnia nuda et aperta Deo. Stultus autem timens, maxillatam sibi dari, pugnum clausum quasi repercussurus elevavit. Graecus intellexit, quod deus omnia clauderet pálma: et sic credens Romanos dignos legibus recessit et leges his sapientibus concedi fecit in civitate Athcnarum et Lacedaemonum.» 24 „Mielőtt az illető bölcs Rómába érkezett volna, a rómaiak azon gondolkodtak, hogyan lenne lehetséges ezt a görög bölcset egy ostoba vitatkozásra megnyerni s hogyha elveszíti a vitát, milyen nevetségessé válna. A görög bölcs hajlott a vitára, elkezdte azt és felemelte egy ujját, egy Istent jelezvén vele. Az ostoba ember azt hivén, hogy őt egyik szemére meg akarja vakítani, kettőt emelt fel és ezekkel együtt a hüvelykujját is, s ez olyan természetesen történt, mintha ő akarná mindkettőtől megfosztani. A görög pedig azt hivén, hogy a Szentháromságot mutatta. Hasonlóképpen a görög kinyitott kezét mutatja, mintegy megmutatva, hogy Isten előtt minden tudott és kiderül. Az ostoba pedig félve attól, hogy ő kap egyet a felső állkapcsára, mintha azt visszaverné, összezárt öklét felemelte. A görög azt gondolta, hogy Isten mindent a kezében tart: és úgy vélte, hogy a rómaiak, akik magukat méltónak tartják a törvényekre, visszavonultak és csak az Athéniek és Spártaiak városában élő bölcseknek engedi meg a törvények használatát." 24 Idézet Accursius (t 1260) egyik glosszájából. In: Tichonravov 1861: 67. (latin szöveg ) 380
