A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Alabán Péter: Adatok Borsodszentgyörgy történeti földrajzához és palóc társadalmához
A szakirodalom területén az egyes történeti korszakokra nézve természetesen nélkülözhetetlenek a helységnévtárak mellett a megyénkénti és közigazgatási egységek szerinti leírások (pl.: Bél Mátyás, Vályi András, Csánki Dezső, Györffy György müvei), a már települési szintű, leíró statisztikai alkotások (pl.: Ludovicus Nagy, Fényes Elek, Pesty Frigyes művei), az első részletezőbb katonai országleírások (II. József [17801790] uralkodásának idején a Borsod vármegyére vonatkozó adatokat Csorba Csaba közölte külön kötetben), illetve a későbbi megye-monográfiák (pl.: Borovszky Samu, Csíkvári Antal által szerkesztett művek). Külön kiemelendők végül a helyi szerzők gyűjtései és alkotásai (pl.: Dobosy László, Lehoczky Alfréd). A helységen belül előforduló helyneveket részben Pesty Frigyes 1864-es gyűjtéséből ismerjük. Az egész országot érintő felmérés során a hazai községek jegyzői a Helytartótanács „utasítás"-ára végezték el a hegyek, völgyek, egyes ingatlanok topográfiai neveinek és azok korábbi változatainak összeírását kiküldött kérdőíveken - többször hiányosan. Pesty a helynevek felsorolása mellett feltüntette az adott terület jellegét (szántó, mező, kaszáló, szőlős, irtvány, folyó, patak, vízmosás, berek, erdő stb.) is, amely a helyben folyó gazdálkodás módjának korabeli viszonyait tükrözi előttünk. A következőkben ennek, illetve a Lehoczky Alfréd által közölt határrészek alapján jellemezzük a szentgyörgyi helynevek forrásértékét. A Pesty-féle gyűjtés kérdőpontjainak egy részéhez nem érkezett válasz, a többi művelési áganként közli a helyneveket, beleértve közigazgatásilag az Arióval határos területeket is. A közölt adatokat érdemes összevetni Dobosy László későbbi - részben hasonló szempontok szerint végzett - gyűjtésével, melyekből jól kivehetők a falu határának természeti adottságai. Az 1864. évi gyűjtésben megtalálhatók a település ún. külterületi részei is: a Németh család által birtokolt, korábban önálló, szántóval, kaszálóval, rossz minőségű legelővel bíró Gubonnapuszta („Gubónna"), a legelőként hasznosított parlagföldek közé sorolható Járnokfői tanya („Járnokbercze"), Palinapuszta („Palyinai düllő"), valamint az Arióval szomszédos Üsnökfőpuszta („Üsnök"). Az erdőterületek esetében az összeírás idején a földtagosítások még nem történtek meg, a közbirtokosok között pedig ugyanúgy megtaláljuk Császár János és Somoskeöy Ferenc örököseit, mint Csépány község telekkönyvében. 5 Ezek a birtokosok tehát nem egy faluban rendelkeztek földterületekkel, s bár a környéken így a paraszti felsőréteget képviselték, országos szinten legfeljebb a középparaszti kategóriába sorolhatjuk őket birtoknagyságuk alapján. Több helynév szintén megtalálható a csepányi gyűjtésben is (pl.: a rétterületnek számító Mocsolyás-Motsolyás, vagy azoknak megfelelően utal a korábbi művelési formákra (pl.: Szőllős, Szőlőshegy, Szőllősmájkuta). A korabeli szöveg továbbá információkat ad az erdők minőségére (tölgyes, cser, bükk, nyír; pl.: Nyírjes) és hasznosítására: a feudális eredetű faizás 6 mellett a legeltetés, illetve a sertések makkoltatása volt a fő tevékenységi forma; utóbbi több vélemény szerint ugyancsak állhat a korábbi településnév, a „Disznósd" elnevezés hátterében. Az 3 A vizsgált településre korszakelemzési időrendben lásd az említett szerzők alábbi műveit: Borovszky S., 1909; Györffy Gy., 1987; Csánki D., 1890; Bél M., 1730; Csorba Cs., 1990; Vályi A., 1796; Nagy L., 1828; Fényes E., 1851; Pesty R, 1988 [1864]; Csíkvári A. (szerk.), 1939; Dobosy L. (gy.), 19651970; Lehoczky A., 1996. 4 Pesty F., i. m. 86-88.; ill. Lehoczky A., i. m. 168. 5 Vö. Alabán P.-Csépányi A., i. m. 46. 6 A középkorban szokásjog, a 16. század óta pedig az urbáriumok által előírt módon a jobbágyokat illető azon jog, hogy a földesúr tulajdonában levő erdőkben saját szükségletük mértékéig épületfát és tüzrevalót vághattak. 1848 után a jobbágyok - felszabadulásukkal - kártérítést kaptak a faizásért cserében földesuruktól (Magyar Néprajzi Lexikon: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-16.html ). 358
