A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Csíki Tamás: Család és háztartás - struktúrák és tapasztalatok a két világháború közötti falusi társadalmakban

generáció tagjai között szintén voltak, amire az örökségről való megegyezés hiánya utal.) Ezért nem meglepő, hogy az önállóságot szimbolizáló „külön konyhára menést" az emlékezet értékként őrizte meg. Mindez egy negatív család- és apakép konstrukciójához vezetett. Ifj. Öllé szerint apja „nem volt törekvő ember, nem hajtotta magát..., egész nap az udvarban tett-vett, a munkájának nem nagyon volt látszatja... Nagyon goromba ember volt, mások is nagyon rossz természetűnek tartották." Aminek talán - bár erre a visszaemlékezés nem tér ki szerepe lehetett ifj. Öllé házasságának felbomlásában. A bemutatott példák megerősítik korábbi feltevésünket: a család és a háztartás kialakult fogalmi sémái aligha alkalmasak azok sokszínű működésének leírására, illetve az azonos morfológiai típusok mögött eltérő demográfiai magatartások, kulturális és reprodukciós minták és stratégiák lehetnek. Továbbá más-más tapasztalatok és értékrendek, amiben a családi-közösségi kapcsolatok prioritásának és szabályozott rendjének elfogadása, a parasztság társadalmasítását célul tűző uralom, illetve a politikai diskurzus közvetítette normarend adaptálása

37 (ami az emlékezetben a generációk megválakozásának kezdeményezését s ezzel a családi konfliktusok feloldását az egyház vagy a hatalom helyi képviselőihez kötötte), valamint az ezzel tudatosan vagy ösztönösen szembeforduló, a mindennapi gyakorlatokat és a mentalitást is meghatározó önálló és egyéni érdekek egyaránt helyet kaphattak. IRODALOM Aereboe, Friedrich 1919 Allgemeine landwirtschaftliche Betriebslehre. Berlin Bálint Sándor 1933 Lakodalmi szokások Szeged-Alsóvároson. Népünk és nyelvünk, 1-3. 3641. Szeged Dankó Imre 1964 A bodrogközi Hosszúrét települése. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, IV. 143-163. Miskolc Ebner Sándor 1925 A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. Föld és Ember, V. 65-102. Erdei Ferenc 1937 Futóhomok. Budapest Faragó Tamás 1999 Háztartás, család, rokonság (Jegyzetek a legújabb család- és rokonságkutatási eredmények kapcsán.) Tér és idő - család és történelem, 151-193. Budapest 36 Fehérváryné 1988: 51. 37 Megemlítjük, hogy a nagycsaládi egység jelölésére a „paraszti szóhasználatnak" tulajdonított és ekként feljegyzett „egy kenyéren élés" kifejezés, ami nem a termelési vagy gazdálkodási, hanem a fogyasztási egységre utal, a II. József-féle népösszeíráshoz kiadott utasításban is szerepelt: „Egy famíliához számláltatnak mindazok..., akik magoknak külön nem főznek, hanem ugyanazon egy Atyától vagy Gazdától, Gazdasszonytól közönségesen együtt tápláltatnak, és vélek egy Asztalon kenyéren vágynak." Idézi Szűcs 1990: 326, Fél 2001a: 34-35. Az egyén magánszférájára és a családéletre is kiterjedő társadalmi fegyelmezésről Oestreich 1968:340-343. 353