A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

zaklatott kedélyeket lecsillapítsák. Gond mutatkozott az előkészítő munkálatok műszaki költségeinek akadozása miatt is. Miskolcon a házhelyek átlagban 200 D -öl-ben lettek megállapítva, amelynek műszaki előkészületi költsége kb. 10 forint volt. A miskolci házhelyosztás gördülékenyebbé tételéhez egy nagyobb vonalú egységes elvre lett volna szükség, ami nem valósult meg. Problémák adódtak a város területén belül több, a földreform céljaira kijelölt hellyel. Ezekből kettőt emelnénk ki. 1945-ben Diósgyőr, Újdiósgyőr, Hejőcsaba nagyközségek és Tapolca-fürdő átcsatolásával 75 000-ről majdnem 120 000 lélekszámra és mintegy 9000 kat. holdról mintegy 32 000 kat. hold területre megnagyobbodott Miskolcon sem volt egyszerű a földreform célkitűzéseinek eleget tenni. 1945. április 5-én kelt kimutatás szerint a város tulajdonában 1478 kat. hold 1333D-Ö1 földterület volt, s ebből 814 kat. hold 547 D-öl állt mezőgazdasági müvelés alatt.

86 Még 1945 áprilisában Miskolc thj. Város Földigénylő Bizottsága a miskolci m. téli gazdasági iskola részére, tangazdaság céljaira 73 kat. hold 1536 D-öl területet juttatott a Miskolc thj. város tulajdonában volt (Lichtenstein ingatlan) Közép dűlőben. (Tudvalévő, hogy az 1945-ös földreform 600/1945. M. E. számú rendelete értelmében az állam minta- és tangazdaságok létesítésére - 100 kat. holdon aluli - földet igényelhetett.) A város a Földigénylő Bizottság fenti határozatát a Borsodvármegye Földbirtokrendező Tanácsánál megfellebbezte. A Tanács a fellebbezésnek helyt adott és utasította a Földosztó Bizottságot, hogy a téli gazdasági iskola részére a város tulajdonában volt Sajón túli dűlőben jelöljön ki 50 kat. hold területet. Ezen utasítás ellen pedig 1945 júniusában fellebbezéssel élt Horváth Lajos, a téli gazdasági iskola mb. igazgatója, aki az Országos Földbirtokrendező Tanácsot kérte, hogy az első variációt, vagyis a Miskolci Földigénylő Bizottság határozatát hagyja jóvá. A város indokai között az szerepelt, hogy Miskolc fejlesztési programjába nem kevésbé illik be a téli gazdasági iskola elhelyezése a légvédelmi laktanya épületeiben. Az iskola igazgatója szerint ily nagy távolság teljesen lehetetlenné tenné a tanulók gyakorlati oktatását. 1946 novemberében is folytatódott a huzavona.

87 A város képviselői (a Megyei Tanács képviselőivel karöltve) bejelentették, hogy az igénybe venni javasolt 42 kat. holdon közkórházakat és aggok menhelyét kívánnak létesíteni. A gazdasági iskola elhelyezésére több javaslattal is előálltak: Latorca Rt-től megváltott Abod-Királykútpusztai ingatlan Az alsózsolcai Műnk-féle ingatlan (100 kat. hold) Az alsózsolcai Szalay Pálné-féle ingatlan (100 kat. hold) Boldva községben a Szathmáry Király-féle ingatlan (300 kat. hold). A gazdasági iskola képviselői az alsózsolcai Műnk- és Szalay-féle ingatlanokat tartották az iskola céljára az említettek közül a legalkalmasabbnak. A tárgyalás kimenetele függőben maradt. Hasonló bonyodalmak jelentkeztek akkor, amikor a miskolci Földigénylő Bizottság házhelyek létesítésére igénybe vett olyan városi területrészeket (Pl. Bódogh Albert budapesti lakos miskolci ingatlana), ahol „Bulgárkertészek" (Pl. Nenov Nicol bulgárkertész, Miskolc, Andor u. lakos) kertészkedtek. Nenov Miklós bolgárkertésznek is 29 hold szántón, 20 hold kerten és 1 hold gyümölcsös és kaszáló haszonbérleményen beépített öntözőberendezése és megfelelően művelt földjei voltak, amelyről a város közönségének jelentős részét látta el zöldségfélékkel. 1946 szeptemberében 8 a jelentős 86 Uo. 298-299. 87 PESTOVICS J., 2000. 299-300. 88 Uo. 301. 335