A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

vont személykocsit is lovak vontatták, géperejű ekkor a városban még nem lévén. A lóállomány zöme 3 éven felüli herélt (923 db) és kisebb részben 3 éven felüli kanca (438 db) volt. A sertésállomány (2269 db) 63,68%-a zsírfajta (1445 db) volt, a kevesebbik hányada (824 db) húsfajta. Leginkább süldő ártányokat (796 db) és süldő kocákat (748 db) tartottak, no és persze a pótláshoz elengedhetetlen malackákat (551 db). Összesen csak 70 hízót, 44 tenyeszkocát és 2 tenyészkant, valamint még 58 süldő kant vettek számba a több tízezres lakosú városunkban. A KSH kimutatásában hihetetlennek tűnik, hogy Miskolcon 1934-ben is mindössze 649 sertést hizlaltak, és a házilag levágott sertések száma is csak 530 db-ot tett ki. A lakosság tartott sertéseinek 41,69%-át (946 db) járatta közlegelőkre. A patás háziállatok közül nem volt közkedvelt Miskolcon a kecske (64 db), a. juh (8 db?), a szamár (28 db). Az 568 db-os házinyúlállomány sem mondható nagynak egy ekkora városban, ahogy a 279 méhcsalád sem. Ellenben a 13 281 db-os baromfiállomány átlagosnak tekinthető. Találunk közöttük tyúkféléket (11 674 db), pulykákat (70 db), ludakat (280 db), kacsákat (404 db), de még házi- és postagalambokat (853 db) is. Ha az állattartásnál időzünk, akkor megkerülhetetlen, hogy a város állatállománya, közel 20 ezer háziállat (18 339 db) alól „kiganajózott" istállótrágya hasznosításáról szóljunk. 1935-öt írunk, de Miskolc város földjeinek termékenységét kizárólag istállótrágyával javították. A szerves trágya használata mellett mütrágyázott területet sehol sem írtak össze. Táblázatba foglalva lássuk a művelési ágak %-os arányában, hogy hol és mennyi területen végeztek talajjavításokat? A trágyázott területek nagysága és %-os megoszlása 1935-ben (KSH) Művelési ágak Területe kat. holdban Ebből trágyázott terület kat. holdban %-ban Szántó 4276 1237 28,93% Kert 720 117 16,25% Rét 785 16 2,04% Szőlő 443 111 25,06% Egyéb 9 2 ? Összesen: 1483 Zárásként, tegyünk látogatást a város képzeletbeli, 1935. évi mezőgazdasági erőés munkagép parkjában?

1 s vegyük leltárba az ott látottakat. Ekkor Miskolc agrárnépességének verejtékes munkáját (9200 kat. holdon) mindössze 17 motoros erőgép (ebből csak 3 volt kerekes traktor, lánctalpas traktor egy sem) és 5 járgány (vagyis munkagépet hajtó, igavonó állattal működtetett fogaskerekű szerkezet) segítette. Motoros erőre kapcsolható billenőekével (3 db), cséplőgéppel (9 db) és másféle gépből is csak 16 db-bal rendelkeztek a gazdák. E képből bátran következtethetünk arra a tényre, hogy még mindig leginkább az emberi vagy állati erőre hagyatkoztak a mezőgazdaság minden területén. A közel 4500 gazdaságban is csak 320 eke, 318 borona, 68 henger, állati erő vontatta 6 trágyázógép, 28 vető- és ültetőgép, 7 kapálógép, 6 arató- és terménybetakarító-gép, 16 cséplő-, tisztító- és osztályozógép, 122 takarmányelőkészítő-gép (pl. szecskázó) volt. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy 1935-ben már volt a városban 2 tejgazdasági és 2 keltetőgép is. A szőlőművelés és a kertgazdálkodás fejlettségét fémjelzi 82 Magyar statisztikai közlemények 1937. 100. kötet, 354. 333