A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

katonai körletparancsnokság értesítése mellett, azaz engedélyével történhetett." ' A város lóállományát bebiztosította, évi 10 000 kor. összeg fizetése mellett.

37 A beteg, rühös lovak gyógykezelését Betnár ig. állatorvosnál végeztették. 8 A város Vilma nevű szemeteslovát elhullás, a Gyurka nevűt pedig végelgyengülés miatt kellett cserélni." 1921-ben az előző év gyakorlatának megfelelően folytatódott a kincstári selejtezett lovak eladása, a városi lóállomány biztosítása, a lovassági és tüzérségi gyakorlótér bérletének meghosszabbítása, a ló rühkór zárlat feloldása, és ismét elpusztult egy szemetesió, aminek a bőrét 1100 koronáért eladta a város. 1922-ben lovak vásárlására dr. Hodobay Sándor kezéhez 130 000 kor. kiutalása történt, a város lótenyésztési bizottmánya segédkezett a jó vétel lebonyolításában. Még ebben az évben két körrendeletet is kiadtak. Az egyikkel a lótenyésztés intézetekhez való önkéntes belépésére ösztönözték a tenyésztőket, a másikkal elrendelték a lovak, szamarak és öszvérek kötelező és rendszeres állatorvosi vizsgálatát. 1923-ban szabályrendelet készült a lóvágásról és a lóhús árusításáról, a lóvágóhidat bérbe adták, a ló avató bizottságba új rendes és póttagok kinevezésére került sor. A város ló export vásár tartására kapott engedélyt. Az év legjelentősebb eseménye - tárgykörünkben -, hogy tárgyalások kezdődtek a mindszenti laktanyának (lovardának) méntelep céljaira történő átadásáról, ahol lóversenyeket kívánnak rendezni.

42 A tárgyalások hatékonyságát és előrehaladottságát jelzi, hogy 1926-ban a „Tiszáninneni Lótenyésztő- és Lovasegylet" Miskolcon állandó lóverseny telep felállítása, sőt versenypálya és tribün építése ügyében kereste fel a város vezetését. A város komolyan vette az ajánlatot, így a lóversenytéri tribün építésére versenytárgyalási hirdetményeket adott ki. Sőt ajánlatokat kért be a lóversenypálya ünnepélyes felavatásának filmre történő felvételéről. A lovak mellett vagy után a méhek, a méhészkedés az a mezőgazdasági szakterület, amelyet a város vezetése a helyi mezőgazdasági bizottságon át és a miskolci székhelyű mezőgazdasági kamara támogatása mellett preferált. 1919-ben körrendelettel próbálta útját állni a méhészeti tárgyak, eszközök rekvirálásának. Az 1922-ben megalakult „Miskolc és Vidéke Méhészeti Egyesület"-et a város kiemelten pártfogása alá vette: 1923-ban alapszabályhoz segítette, földhöz juttatta, támogatta Szirma határáig az országút mentén akácfa beültetési kérelmüket, sőt azt is, hogy a meteorológiai társaság alapító tagként lépjen be a méhész egyesületbe. Mindezeken túl valamennyi méhészeti szakközeget anyagilag is segítette.

45 A város közvetlen kapcsolatot épített ki a Mezőgazdasági Rt.-ve\ sertések szállítása, a város utcai és szennyvízcsatornái fekál trágyájának megvétele ügyében.

46 36 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 12456/1920. vagy 8061/1920. (25 db ló használatra átengedése). 37 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 30717/ 1920. 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 6494/1920. 39 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 22768/1920 (Vilma), 9007/1920. (Gyurka) 40 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 12456/1921., 29336/1921., 14336/1921. és 13275/1921., 18919/1921. (rühkór zárlat), 28484/1921. (1 db szemetesió elhullása). 41 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 13485/1922., 31596/1922., 8758/1922., 418/1922. 42 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 6333/1923. és 17253/1923., 11658/1923., 14941/1923., 17295/1923., 3724/1923. (méntelep a miskolci laktanyában). 43 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 6491/1926., 7862/1926., 14252/1926., 26882/1926. (filmfelvétel). 44 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 14451/1919. 45 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 6244/1923. (alapszabály), 34237/1923. (földhöz juttatás), 2217/1926. (út menti akácfák), 3187/1926. (Meteorológiai társaság az alapító tagok között), 13779/1926. 46 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 23445/1921. (128 db sertés szállítása a Mzg.-i Rt. részére), 25890/1921. és 7203/1923. (fekál trágya) 308