A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Rémiás Tibor: Miskolc mezőgazdasága (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez)

MISKOLC MEZŐGAZDASÁGA (1918-1949) (Előtanulmány a Miskolc monográfia V. kötetéhez) RÉMIÁS TIBOR Tény, hogy Miskolc thjf. város a két világháború közötti időszakban elsősorban a legforgalmasabb kereskedelmi és a leghatalmasabb ipari városok egyike, azonban nem szabad megfeledkeznünk őstermelői működéséről sem. Ugyanis a város lakosságának (1920-ban 56 982 fő) 10,1%-a (5776 egyén

1

) rendelkezett kisebb-nagyobb földbirtokkal, és közel 9300 kat. holdon foglalkoztak növénytermesztéssel a szántóföldi gazdálkodástól a szőlő- és gyümölcstermesztésen át a kiskertes müvelésig és állattartással. Az I. világháború viszontagságos évei, majd a trianoni békediktátum közvetlen és közvetett kihatásainak kezdete, vagy az őszirózsás forradalom és a Tanácskormány bukása utáni nyugtalanító állapotok Miskolc város vezetését is lépésekre kényszerítették a mezőgazdaság mielőbbi stabilitása, fejlődése érdekében. Áttekintve Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának mezőgazdasági vonatkozású iratait, a város vezetése kör- és szabályrendeletekkel igyekezett rendet tenni lakóinak élelmiszer-ellátásában. 1920. november 23-ai hirdetményben

2 dr. Hodobay Sándor polgármester-h. a városi tanács nevében sürgeti a mezőgazdasági bizottságnak megalakítását. „Elsősorban a gazdaközönség és a mezőgazdasági munkások érdekeinek megvédése céljából létesült" az 1920. évi XVIII. t.c.-nek a földmüvelésügyi miniszter 113161-1920. sz. alatt kiadott rendelete alapján. Érdekképviseletük első megalakulásánál szavazati joggal bírt minden 24 évet betöltött férfi, aki a város területén lakott és vagy földbirtokos, gazda, mezőgazdasági munkás, cseléd, alkalmazott vagy a városi földbirtok haszonélvezője, haszonbérlője volt. Miskolc thjf. város frissen alakult mezőgazdasági bizottsága 7922 áprilisában a gazdákkal történő munka hatékonyabbá tétele miatt mezőgazdasági egyeztető bizottságot alakított. A rövid életű bizottság „szervezési és ügyviteli szabályzata" ismert, de pontos, elvégzett munkái, sőt tagjai (a Szentgyörgy hegyi Fülemüle István póttag kivételével) nem. Az egyeztető bizottságokat az 1923. évi XXIV t.c. értelmében a földmüvelésügyi miniszter 14444-1923. sz. rendelete szüntette meg.

3 A földmüvelésügyi miniszter Miskolc városát jelölte ki a mezőgazdasági kamara székhelyéül. Erre a város polgármestere 6-8 szobából álló hivatali helyiséget biztosított a kamara működéséhez. Az illetékek kezelésére felállított miskolci mezőgazdasági kamara igazgatója, Berzeviczy Zsigmond miniszteri tanácsos, országos gazdasági főfelügyelő lett.

4 1 Wittner Kálmán számításai szerint, WITTNER K., 1929. 436. 2 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 28643/1920., lásd még Uo. 1934/1922 (Mg.-i bizottság megválasztása) és 28643/1920. (választásra jogosultak összeírása), vagy 15.235/1923., 5457/1923., 42.626/1943. (Mg.-i bizottság 1923. febr. 3.-i ülés jkv.-e) 3 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 9571/1922. (Mg.-i egyeztető biz. felállítása), 31917/1923. (szerv, és ügyviteli szabályzata), Uo. (póttag kinevezése, 1922. máj. 11.), 32349/1923. (megszüntetése). 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B.-1906. 19177/1921., 1934/1922., 28010/1922. és 15235/1923., (mzg.-i kamara alapítás szándéka), vagy 33769/1922., 29047/1922., 16712/1922.; 17618/1923. és 26908/1923. (illeték kezelése), 3755/1926. (Mzg.-i adóügyi Codex küldése), 30658/1923. (Gazda címtár megrendelése). 305