A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

B. Hellebrandt Magdolna: Mályinka-Dédestapolcsány-Verepce-vár és Miskolc-kőlyuk I.-barlang vasleletei

ércet bucakemencében pörkölték, s az innen kikerült vas a bucavas, amely 95% tiszta fém, nincs benne salak, s ezekből kalapálták a vastárgyakat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vas nyersanyag tömb került elő Fancsalban a patakmedernél vaskori cserepek között.

48 A közelben több, a Kyjatice kultúrába sorolható telep ismert. Az őskori vasgyártás emlékeire figyelt fel Belar Albin, a haditengerészeti akadémia segédtanára 1895-ben. A Fiume környéki kirándulásai alkalmával vett észre egy körsáncot, mely a Recsina völgye fölé magasodó Véli Vah (Monté Batthyány) területén található. Több cserepet, bronz- és vastárgyakat és vassalakot gyűjtött itt. Még 1895-ben próbaásatást végzett, mely során további hasonló darabok kerültek elő. Müller Alfonznak, a laibachi tartományi múzeum régész őrének figyelmét is felhívta a leletekre, aki a helyszínre utazott. Megállapította, hogy a lelőhelyen bronzkori cserepek találhatók, s a legrégibb vasgyártás emlékei, a salakdarabok 50% vasat tartalmaztak. Ez a lelőhely egyike azoknak, melyek Krajna belsejében létesültek, s felhasználták a Fiúmétól Krajna központjáig húzódó vasérctelepek könnyen olvasztható vasanyagát.

49 A kelta korból Munkácson, a Lovácska-hegy északi oldalánál 60 cm mélyen került elő nyersvas tömb, melyet sok más háztartási eszköz mellett 14. tételként sorolt fel a kutató.

50 Leírása szerint a vastömb 3 kg súlyú, lapított cipó alakú, alsó lapja 15 cm átmérőjű, s érdes, 3-4 cm vastag, s kissé domború. Felülete helyenként durva homokkal borított, mintha homokos üregben öntötték volna az ércolvasztásnál. Munkács környékén már a kelta korban is gazdasági tényező volt a vas, joggal tételezhetjük fel, hogy a keltákat is a vaslelőhelyek birtoklásának vágya ösztönözte ennek a legkeletibb területnek a meghódítására. A vaslelőhely nagyságára utal, hogy a munkácsi vasgyártásnak az újkorban is nagy hagyománya van.

51 Aba-Felsőszentiván-Ángyihegyen talált kelta kori vasleletben

52 voltvas tömb a vaseszközök között, úgy ahogy több bronzleletben is vannak bronz nyersanyagrögök. Kerámiák Mályinka-Dédestapolcsány-Verepce-várban talált kerámiák (9. kép 1-10.12.) és a Miskolc-Kőlyuk I.-barlang leletanyaga (16. kép 2-7. 9-12.) a Kyjatice kultúra jellegzetes edénytípusainak töredékei. A kannelurás oldaltöredékekhez hasonló került elő Miskolcon a Herman Ottó-barlangban, a Szeleta-barlangban és Aggteleken a Baradla-barlangban.

53 A Kölyuk 1.-barlangból újabban a múzeumba került kerámiák közül az éles profilú edények párhuzamai a régi anyagból ismertek ugyancsak a Kölyuk I.-barlangból és a Büdöspestbarlangból.

54 A Kölyuk I. barlangból bemutatott bronzpityke vagy gomb párhuzamát a Szeleta barlangból ismerjük például.

55 Hosszú ideig viselték ezt a díszt, a Reinecke BCtől végig a Hallstatt B periódusban is.

56 48 Herman Ottó Múzeum Ltsz. 58.56.1-3.; 58.57.1-2. 49 Fest A., 1897.432. 50 Lehóczky T., 1906. 343. 51 Pusztai L., 1998.82. 52 Hunyadyl, 1957.73. 53 Kemenczei T., 1970. VII. t. 3.4.6..VIII. t. 7.8.10.; XXII. t. 1.4.; Kemenczei T., 1984. C-CIV. 54 Kemenczei T., 1970. XII. t.l., X. t.7.8.; Kemenczei T., 1984. CVI. 7.8. 55 Kemenczei I, 1970. VIII. t. 1-3.; Kemenczei T., 1984. 132. CVIII. 1-3. 56 Kemenczei T., 1970.39. 27