A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

†Udvari István-Viga Gyula: Bars vármegye 18. századi jobbágy-parasztjainak életviszonyaihoz

előbbi falut zömmel szlovákok lakják, akik kiterjedt erdeikben még a 19. században is szenet égetnek.

47 Klacsány szekerei évente 400 cent (mázsa) troszkát (salakot) szállítanak Körmöcbányáról Breznicére, aminek mázsájáért l-l garast ad a földesúr a 2 mérföldes útra. 4. Egyéb földesúri szolgáltatások és ünnepi ajándékok Az ünnepi ajándékok - a táji adottságoknak megfelelően - a termeivényekből, a haszonállatokból vagy a zsákmányolt javakból kerülnek ki, de az úrbérrendezés időszakában gyakori már azok pénzen történő megváltása is. Kisoroszi lakói húsvétkor 2 bárányt, pünkösdre 1 borjút, karácsonyra 1 nyulat és 1 pár kappant adnak uruknak. Emellett annak konyhájára 5 icce vajat adnak, továbbá minden gazda évente 1 ludat, 1 pár csirkét, 1 kappant és 10 tojást, a zsellér pedig 1 pár csirkét és 5 tojást szolgáltat. Lekérbm 1 borjú a húsvéti ajándék, a pünkösdi 3 bárány, míg karácsonyra, két nyulat és egy pár kappant juttatnak. Kisfalud egésztelkesei 2 icce vajjal, 3 lúddal, 4 csirkével és 20 tojással tartoznak uruknak. A baromfiajándékot pl. Maholány lakosai megváltják 20 forinton és 19

1/2 dénáron. Verebély ajándékba minden ünnepre 6-6 nyulat vagy foglyot juttat: ha fogni nem tudnak, meg kell azt vásárolniuk. Felfalva lakói a szokásos ajándék mellett gombát, mogyorót és köményt juttatnak a földesúri konyhára, ha az megterem. Mellek szlovák népe 1 őzet, 4 nyulat és 2 foglyot adott, vagy 6 és fél forinton váltotta azt meg. Nagykeresnye földesura 1 borjút, 15 icce vajat, 1 nyulat, 15 kappant, 75 tojást, 1 foglyot és - arányosan a lakosoktól - sáfrányt kap ajándékba az investigatio idején, továbbá a méz helyett 12 garast, kender helyett 14 garast. Szokásos már a pénzen történő megváltás Peszéren is: 1 borjú vagy 4 Ft, 1 nyúl vagy 40 dénár, 4 kappan vagy 18 dénár (darabonként), 4 lúd vagy egyenként 30 dénár, 50 tojás vagy 1 dénár (darabonként) és tíz rőf vászon vagy rőfőnként 10 dénár volt az évente adni szokott ajándék. Nemesorosz/ban aki rákászni akar, az uraságnak 100 rákot és 5 font halat tartozik adni. Kisohaj és Nagyohaj hazátlan zsellérei „legjobb hasznot és jövedelmet" a nádból veszik, mivel határukban a nád nagy és széles területet foglal el. Egy-egy nap nádat vágnak érte a földesúrnak, s azt háton kihordani kötelesek, vagy 100 kéve nádat adnak uruknak. Cserenye mogyoróból, kökényből és gombákból l-l iccével ad a földesúrnak. Több településen kenderrosttal, ill. vászonnal vagy zsákkal tartoztak a jobbágyok uruknak. Zselizbtn minden gazda virágos kenderből két fej, magvasból is annyi fej tilolt kendert köteles adni esztendőnként. Nemesorosziban kenderből - ha szálas - 3 fontot, Gócból pedig 5 fontot tartoznak megfonni. Kisorosziban viszont - mivel kenderből dézsmát nem adnak - egy-egy gazda egy 3 vékás zsákot vagy 1 rőf zsákvásznat ad. 5. Adalékok a szőlő és a bor hasznához Munkaigényének és a szőlőbirtokok jogállásának megfelelően, gyakran szerepel a szőlő és a bor a jobbágy-paraszti bevallás szövegében. Elsődlegesen azért említik, mert a szőlőtermesztés az adott település gazdasági életében jelentős. (A török korban a fagyérzékeny szőlő a 48. szélességi fokig nyomult a Felföld területén, s különösen a Garam völgyének falvaiban tett szert komoly gazdasági szerepre.

48

) Aha lakosainak 350 kapás szőleje van az 1770-es években, Hölvénynek 250, Tildnek 300, Verebély népének 107 47 FÉNYES Elek 1851. II. 85. 48 PRINZ Gyula-TELEKl Pál c. n. II. 238. 277