A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gyulai Éva: Szabó- és szűrszabó céhek Miskolcon a 16-19. században

2. kép. A miskolci szabók céhládája, 1812 HOMTGY53. 1478. 1. (Szujó Imre Péterfelv.) A céh tagjai az istentiszteleteken is együtt ültek az Avasi templomban, mégpedig a középkori templom belső falához épített fakarzaton, amelyet 1778-ban a céh saját költségén újíttatott fel (4. kép).

5

* Legények és inasok A céh a legényekben nemcsak utánpótlást, hanem elsősorban munkaerőt látott, ezt igazolja az a miskolci szabóknál is dívott előírás, hogy a legényt az atyamester közvetítette a mestereknek. 1804-ben megújították ezt a statútumot: „bevett szokása volt a nemes céhnek a céhbeli érdemes szabó mesterembereknek a bevett szokás szerént az atyamestertől annak idejében műhelybe való legény adattasson".

59 Ebben az évben egyébként új behívótáblát is készíttet a Nemes Szabó Céh Miskolcon (5. kép).

60 1821-ben Árvay Antal panaszolja a miskolci céhnél, hogy Garan Mátyás atyamester az évben egy legényt sem adott neki, mire a céh így védekezett: „hármat is adott, sőt hatot is adott volna, ha kellett volna, de mindkor csak ünnep előtt sarkallja az atyamester urat, akkor pedig leg58 A karzatot a 20. században lebontották, felirata azonban bekerült a miskolci múzeumba, E KART RENOVÁLTATTA /A B(ecsüktes) N(emes) SZABÓ CZÉH/AZ I778-ik / ESZTENDŐBEN. HOM TGY 53. 1565.4. 59 HOM HTD 1.76. 7.2. 60 HOM TGY 53. 756. 1.(1804) 239