A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

A 17. század legvégére Hatvani Ferenc elszegényedett, legalábbis ahhoz képest, hogy apja, illetve ő maga micsoda javakkal bírt korábban. 1699-ben ilyen bevallást tett Borsod megyei javairól: egy majorkodó hely van Szalonnán, Szendröben pedig egy hitvány ház. Már nem is említi a szalonnai udvarházat és az egykori szendrei Bornemisza-kúria is bizonyára romosán, lakhatatlanul állt. Egyéb ingó javai: Termény Kassai köböl Szapu Őszi búza 3 Tavaszi búza 9 2 Tönköly 21 3 Árpa 1 Köles Zab Dészma búza 5 1 Dézsma tavasz 1 Bor 12 icce Serfőző háza, vára, malma, vásárhelye nem volt. Ekés embere tudtával egy sem volt, csak tizenkét zsellére. 0 maga Gömör vármegyében, Keleméren lakott. Ezen az iraton található egyetlen fellelhető aláírása.

140 Hatvani Ferenc aláírása (B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 1156.) A család utolsó említése a megyében 1753. Ekkor Hatvani Zsuzsanna, Dancs Ferencné Ludna puszta felét bírta „Hatvani rész" néven, amely 12 puszta házhelyből állt.

141 A családi címer, amelyet már Hatvani András várkapitány is használt nevének köriratával: Katonai pajzs hármas halmán, két egymással szembeforduló, ágaskodó, kettős farkú, tátott szájú oroszlán, amelyeknek ragadozásra nyújtott mancsaiban egy, a hármas halom közepére markolatával lefelé támasztott függőlegesen álló kard van, amelynek hegye a pajzs szélét érinti. Sisakdísz a mondott oroszlán növekvőn, mancsában a kivont karddal. A foszlányok és a címer egyéb színei ismeretlenek.

142 Ezt a címert használta ovális gyürüspecsétjén 1686-ban Hatvani Ferenc,

143 illetve 1690-ben Hatvani Mária egy kis nyolcszögletes gyűrüspecséten.

144 140 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 1156. 141 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. XXV. 1668. 142 SIEBMACHER, Adél von Ungara, Hatvani. 143 B.-A.-Z. M. Lt. lV-501/b. III. I. 355. 144 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 1051. 4 221