A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

küldött magyar és német csapatok Kassa, Ónod, Tokaj és Szendrő végváraiból gyűltek össze. A törököknek sikerült kitérniük, mire Hatvani délre, Garadna irányába fordult a másfél ezer főnyi hadával. Az összecsapást talán megfontoltságától vezérelve, de igyekezett elkerülni. A sereghez csapódó fegyveres, puskás parasztok gyülekezése sem tetszett neki, ezeket feddöleg elküldte. Csanádi János, az ónodiak alkapitánya ki is akart válni csapatával a seregből, mondván, hogy „a rabláson könnyen megverhetjük a törököket", de Hatvani uram nem engedte. A katonák a háta mögött ezeket mondogatták: „valahol Hatvani vagyon, de ott soha ellenséget nem verünk", „annak utána valahol elöljárónk lészen Hatvani András, arra a csatára nem megyünk.".

107 Kapitánya Móré István, 1648-ban kelt végrendeletében aranyos botját és kisebbik boncsokját kedvelt hadnagyára, Hatvani Andrásra hagyta.

108 A katonai ranglétrán 1653-ra jutott el kiemelkedő magaslatra, a végvár alkapitánya lett. Ekkoriban többször „tápiószentmártoni" előnévvel emlegették.

1 9 Ez a település egykor Nógrád megyében volt. Egyes források azonban már 1646-ban főkapitánynak írták. Ekkor vásárolt Viszlai Demetertől Szendrőn egy darab földet: „... a város határában, a Németváros mellett a Malom utcának végiben, az Boldva folyó vize között a Kantrában, néhai Korláth Ferenc füvelő rété mellett két darab puszta kerthelyemet, mellyeket a gaz és tövis felnőtt volt, adtam örökben szendrei főkapitány Hatvani Andrásnak."

110 Hatvani András mind öröksége és pozíciója, mind házassága révén jelentős birtokokat tartott a kezében Borsod és egyéb megyékben. A Gerse utcában álló ún. Bornemissza-féle házat és telket magától Wesselényi Miklós nádortól kapta 2000 forintért 1655-ben, azzal a kiváltsággal, hogy itt évente 12 hordó bort kimérethet. Az udvarházhoz csűrös és veteményeskert is tartozott és az Ispán, más néven Bornemisza rét.

111 Ezeken felül több rétet is kapott a nádortól a kapitány. „Hatvani András uramnak elég rétéi, földei voltának: a Garadnában egy darab rét a Boldva mellett, ismét a szuhogyi út felé egy darab szántóföld, a Felsőváron túl is egy darab föld.""

2 Vártiszteknek adott földjeiről dézsmát szedett. „Tudok a Körmöndi árkán szélyül 3 darab szántóföldét Hatvani uramnak, melyben búzája volt, kit is ötödén dézsmált meg, azt hallottam Bornemisza földének lenni azon házhoz."

113 Az alkapitányi tisztet nem sokkal később, 1655-ben a szendrői főkapitányi tisztség követte.

114 Ebben az évben már ezt a pozíciót betöltve írt alá több kapitánytársával együtt egy III. Ferdinánd által kiadott oltalomlevelet Pálffy Tamás csanádi püspök számára.

115 1656-ban a főkapitány kérelmére rendelte el Borsod megye, hogy a szendrői német lovasság számára a szentpéteri és szendrői járások minden faluja egy kocsi szénát és egy köböl zabot tartozik a várba szállítani a megszabott áron."

6 A végvár irányítása mellett aktívan részt vett a megyei közéletben is. 1657-ben Patrohi István fiának, Dávidnak ártatlan halála miatt protestál a kapitány ellen.

1 Egy évre rá Bárius András végren107 H. M. Lt. XII-1/55. 262. 108 RADVÁNSZKY Béla 1879. III. köt. 304. 109 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. XII. 234, 269. 110 MOL. P. 72. 13. cs. 75/3. 11

1 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XVII. I. 71. 112 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/a. 11. köt. 260-271. 113 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XVIII. I. 59. 114 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. X. III. 179. 115 ARCANUM, Királyi könyvek, 11. köt. 278-279. 116 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. VII. köt. 303. 117 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. X. III. 205. 216