A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

Az ifjabb Basó Farkasnak Fáy Erzsébettől született gyermekei Mihály és Anna voltak. Mihály felesége Hős Zsuzsanna, Anna első férje Bernáth László volt. Ez utóbbi Mihály és Anna tiltakoztak a zálogbirtokos Jászi János malomépítése ellen Boldván 1663-ban.

56 Majd 1669-ben Basó Anna második férjével, Nagy Istvánnal, hogy Jászi Jánostól és feleségétől, Gönczi Szabó Kata asszonytól kiváltsák Boldva, Mályinka, Tardona és Abod részeit, 1350 forintot vettek kölcsön.

57 1652-ben Basó Mátyás, aki Péter fia volt, Keresztespüspökiből Csoltóra követelt vissza egy jobbágyot. Püspöki török ura, egy bizonyos Muharom deák avagy aga „ebben keresztül állván, a kezesek kezességekkel sem gondolván, ez megnevezett K. Albertet elbujdostatta sokáig." Végül Basó Mátyással úgy egyeztek meg, hogy valameddig ott lakik, minden esztendőben egy karmazsin csizmát, szépet adni tartozik Basó Mátyásnak és maradékinak, sőt ezek utódainak is. A család utolsó férfisarja Basó Gábor volt, aki a 17. század második felében született. Csoltói udvarházában töltötte 1706. november 25-e éjjelét Rozsnyóra mentében Rákóczi Ferenc fejedelem.

59 1724-ben Abod puszta erdejében történt falopás kártalanítása tárgyában tárgyaltak Négyessy Szepessy Jánossal együtt az elítélt és megbüntetett Vég István nemes fiaival.

60 Gyermektelen lévén, unokatestvére, Bernáth Kata gyermekének, Pongrácz Borbálának, özvegy Szathmáry Király Miklósnénak hagyta ősi birtokait. Ezek Abod

61

, Boldva, Beretke, Mályinka, Nagycsoltó, Nagyragály és Tardona. A Basójószágokhoz tartozott a Jászságban Alattyán, Jánoshida, azután a Pest megyei Hévízgyörk és Tóthkér. Ezeket azonban a jánoshidai premontreiek tartották kezükben. 1726-ban Basó Gábor pert indított ellenük, de már előzőleg Nagymihályi Pongrácz Zsigmond leszármazóitól a Szathmáryak megszerezték a birtokot.

62 Amikor 1768-ban Borsod megye nyomoztatott a fiági kihalás tárgyában a tanúkihallgatásban a következő kérdést tették fel: „Vallja meg a tanú, néhai Basó Gábort esmerte-é s tudja-é, hogy ugyan nevezett Basó Gábor fiú ág nélkül múlt ki e világból?" Amire Négyessy-Szepessy Péter így válaszolt: „Miskolcon látta és tudta, hogy mint nemes Boldván lakott, s ott is halt meg minden gyermek nélkül." Szentimrey Gábor erre is emlékezett: Boldván és Csoltón volt jószága. Otrokócson Basó Gábor 1731-ben eljegyezte az ő anyját, de valami atyafiság találtatott és ezért elmúlt az egybekelés. Első felesége pedig Tornallyai leány volt, de vele nem jól éltek.

63 Ezzel, illetve Basó Gábornak az 1730-as években bekövetkezett halálával véget érnek a csoltói Basó családra vonatkozó adatok. A család kihalt. Igaz ugyan, hogy feltűntek a megyében egyéb, Basó nevű családok, de ezek nem a csoltói Basó családnak oldalágai, hanem a 17. században megnemesített családok voltak. Ezeknek leszármazottai ma is élnek Borsod megyében. A család címere Forgón Mihály szerint leveles koronán nyugvó kardot tartó kar, amelyre levágott török fő van szúrva. Sisakdísze a kardot tartó kar, török fő nélkül.

64 Forgón a Siebmacherre hivatkozva közli ezt a leírást. Ez utóbbi pedig a Szathmáry56 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. 7. köt. 768. 57 MOL. NRa. 1756:39. 58 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. IX. III. 479. 59 FORGÓN Mihály 1909. I. köt. 86. 60 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/d. XI. II. 261. 61 Kétségtelenül Pcrecsiitő Abodról van szó, amely a 17. században néptelenedett el. Területe ma Boldva határához tartozik. 62 TURUL 1939-3/4. A Szathmáry-Király család borsodi ága. 63 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. XIII. 2839. 64 FORGÓN Mihály 1909. I. köt. 86. 206