A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Pozsgai Péter: A földbirtoklás változásai és a kisnemesség Torna megyében (15-19. század)

Az összeírásból hiányzó tornai települések közt legnagyobb hányadot az 1410-ben a tornai uradalom tartozékaiként felsorolt, s mentességet élvező birtokok képezték: Torna, Udvarnok, Lucska, Barka, Újfalu, Rakó, Kápolna, s esetleg ide sorolható a később megszerzett Égerszög is.

46 A későbbi kisnemesi falvak közül viszont csak Nádaska hiányzik az összeírásból, a jelentősebb kisnemesi települések szerepelnek benne (lásd az 1. táblázatot, vö. az I. Függelék táblázatával). A 40 összeírt településből 10 a 15. századot követően elpusztult vagy elnéptelenedett, és pusztává vált.

48 Az összeírásban szereplő két járás nem felel meg a megye későbbi közigazgatási beosztásának, jóllehet a Nádasdi Barnabás által összeírt rész nagyobbrészt a későbbi Alsó járás településeit foglalta magában, míg a Ternyei László János összeállította lajstrom jobbára a későbbi Felső járás falvaira terjedt ki. A török kori összeírások adataihoz mérten meglepően magas portaszámokat találunk a települések jelentős részénél: Jablonca (60), Szölösardó (50), Görgő (48), Hidvégardó (43) és Körtvélyes (40) településein is elérte vagy meghaladta a porták száma a 40-et. Az összeírt falvak mintegy harmada (12) 30-nál több adóköteles jobbágytelekkel bírt, s a falvak felében a 20-at meghaladta a porták száma. Mindössze a települések valamivel több mint harmadában (14) volt 10-nél kisebb a portaszám, ezeknek a fele a későbbiekben pusztává vált. 46 A tornai uradalom 1409-ben kapott adómentességére lásd Engel i. m. 17. 18. Íj. Nem érthetünk egyet Engellel, aki a mentesülteken túl hiányzó településeket részben egyszerű elnézésre vezette vissza, így Torna megyében Egerszeget (Égerszög) is. Égerszög királyi adományul való megszerzése 1424-ben (Zichy Okmánytár VIII. 172.) azt is jelenthette, hogy a tornai uradalomhoz csatoltan szintén adómentességet élvezett, s ezért nem szerepelt az összeírásban. Elképzelhető azonban az is - amit a falu későbbi kurialista minősítése támaszt alá -, hogy az óvók részben meg tudták szerezni korábbi kondicionárius földjeiket királyi adományban (Zichy Okmánytár II. 329.), s Égerszög mentessége innen ered. (Ila B. 1976. 101.) 47 Nádaska (Tornanádaska) lehet, hogy részben az egyik összeíró, Nádasdi Barnabás szolgabíró jóvoltából maradt ki az összeírásból, aki neve után ítélve ekkor Nádaskán lehetett birtokos. (Nádaska régi neve Nádasd volt.) 48 Az összeírt települések közül 10 nagyobbrészt eltűnt a 18-19. századra, közülük 4 lakott pusztaként (Kisfalu, Korotnokardó vagy Ardócska, Kovácsi, Lászi), 6 pedig lakatlan puszták és dűlők neveiként fordul elő. Sorrendben a következők (zárójelben Csánki Dezső topográfiai elhelyezésével: Csánki D. 1890. I. 236. skk., illetve Engel lokalizációjával: Engel P. 1989. 145-147.): Acskó (elpusztult falu Szilas és Szögliget szomszédságában); Kovácsi (1468-ban Horváti határosa; a 18-19. századra Horváti határában Felsőkovácsi, Szentandrás határában Alsókovácsi puszták); Kőszeg (Szentandrás és Komjáti között feküdt, később puszta); Lászó (1427: Lazó, Engel: László [?]; Varbóc mellett, a későbbi Lászó- vagy Lászipuszta); Domolaháza (1427: Domahaza; Teresztenye mellett, később puszta); Feketefűz (Szilicétől északkeletre, később puszta); Kisfalu (1427: Kisfalud, Szilice mellett, később puszta); Kornalipa (Korna és Lipa Csánki szerint Dernő mellett feküdtek, az adóösszeírásban és később is összevont alakban szerepelnek, elpusztult faluk); Korotnokardó (1427: Ardo, más néven: Ardócska; Csánki: Korothnokardo: 1436: Dl. 12968; később puszta); Zemplén (\421: Zemlyn, Udvarnok mellett feküdt, a 15. század végétől már pusztaként említik). 165