A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

A fal belső síkjának vizsgálata azt mutatta, hogy a mai felszínnél átlag -30 cm-rel mélyebben alapozási kiugrás (2. árok), vagy -50 cm-nél kezdődő szabálytalanul rakott falsík (3. árok) jelentkezik - a két jelenség lényegében azonos. A várfal építésekor valószínűleg eddig a szintig talán minden esetben feltöltötték a várfal és a természetes szikla által közrefogott mélyedést. Az e felett elhelyezkedő, humusszal erősen kevert réteg keletkezhetett a vár használata során, valamint felhagyását követően. Sajnos a fal alapozási kiugrását, vagy alapozásra utaló szabálytalanul rakott síkját a többi kutatóárokban nem tudtuk megfigyelni. A vár középső és északi részén, ahol a természetes szikla magasabban helyezkedik el, azon csak egy vékony humusszal kevert, apróköves réteget találtunk. Ez egyaránt származhatott a vár építésekor szétterített vékony talajkiegyenlítő rétegből, vagy a használat során keletkezett feltöltődésből. A kutatás során ezeknek a rétegeknek az elkülönítése, vagy egyáltalán meghatározása nem sikerült. A részlegesen feltárt kerek tornyok funkciója pontosan nem volt felderíthető. Méreteik alapján - belső alapterületeik 20 m

2 (északi torony) ill. 15 m

2 (déli torony) valószínűsíthetnének lakófunkciót is. Azonban az a tény, hogy a tornyok mellett más, lakhatás céljára is használható alápincézett épület található, még inkább megkérdőjelezi a tornyok lakófunkciójával kapcsolatos elképzeléseinket. De ezt egyértelműen eldönteni a feltárás jelen periódusban még nem lehetséges. Több más, analógiaként felsorolható hasonló korú várunknál a kutatás általában csupán megfigyelői illetve kizárólagos védelmi funkciót szokott feltételezni.

66 A déli toronyhoz kívülről kapcsolódó kőlépcsősor analógiáját Magyarország területén eddig még nem találtam meg. Mint fentebb már utaltam rá, a lépcsősort teljes hosszúságában nem bontottuk ki, ezért többek között nem ismerjük, hogy hol helyezkedik el az udvar járószintje, valamint nem tudjuk, hogy a lépcső udvar felé eső bejárata valamilyen formában lezárásra került e. A déli várrészben feltárt épület így megismert alaprajzi szerkezete alapján rekonstruálhatjuk a feltételezhető közlekedési útvonalat. A délkeleten elhelyezkedő várkapun belépve a tornyot dél felől megkerülve lehetett felhaladni a nyugati oldalon található lépcsősoron. Innen a „lépcsőházból" a toronytól északra elhelyezkedő közlekedő helyiségbe, majd tovább a toronyba és/vagy a négyszögletes épület felsőbb szintj(ei)re juthatott a látogató. A négyszögletes épület nyugati falában megfigyelt és fentebb leírt bevilágító ablak valamint a törmelékréteg vastagsága alapján feltételezhetjük, hogy az épület megmaradt alsó szintje fölött minimálisan még egy, (lakó?)szint helyezkedhetett el. A négyszögletes épület belső területe kb. 55-60 m

2

, elképzelhető, hogy ekkora területű helyiséget talán középen meg is oszthattak. Bár a négyszögletes épület és a fentebb leírt déli várrészt lezáró fal csatlakozása teljes mértékben nem volt tisztázható, koruk azonosnak tűnik Az osztófal és a nyugati várfal kapcsolatának vizsgálata bebizonyította, hogy az északi várrész nyugati fala ezen a ponton megtörik, és az osztófalban folytatódik tovább, azaz először az északi várrész épülhetett meg vagy legalábbis azt tervezhették. Ehhez a sarokhoz épült hozzá - utólag - a déli várrész nyugati fala. Ez a sarok, a megtalált tufakőből készült armírozás maradványai alapján egy ideig feltételezhetően önmagában, szabadon állhatott. 66 Abos vára: Polla, £.,1964. 467-484.; Hollókőre: Gerő L., 1975. 178. újabban M. Kozák É., 2006. 193.; Kelemérre: Pusztai T., 2007. 57-58. 104