A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A mézeskalácsos-ipar Magyarországon, különös tekintettel Északkelet-Magyarország céheire

egész Magyarországra kiterjedő mézeskalácsoscéh, melynek tagjai voltak az ország keleti felén élő mesterek is." Ennek hatására a felső-magyarországi városokban így még a 17. század folyamán megindult a céhek szervezése. Besztercebányán, Kassán, Eperjesen valószínűleg már a céhek megalakulása előtt is dolgoztak mézeskalácsosok. Ezt a felvetést az is bizonyítja, hogy Besztercebányán már 1382-ben több mézeskalácsos dolgozott.

12 Sopron megyében német mézeskalácsosok éltek, Sopronban 1535-től említik a feljegyzések a bábsütő mesterséget.

13 A mesterségnek Sopron megyében két központja volt, Sopron és Kismarton. Összegzésül elmondható, hogy a mézeskalácsosok Magyarországon már a 17. század elején, a német vagy osztrák közvetítéssel behatoló nyugati hatás előtt is dolgoztak, csak a céhesedés indult meg német hatásra. A 16. század folyamán már dolgoztak Magyarországon mézeskalácsosok. A mesterségről a középkorból nincsenek biztos adataink. Ha a középkorban már ismert volt Magyarországon a mézeskalács készítése, azt vagy az Erdélybe betelepült szászok, vagy a Nyugatról származó szerzetesrendek hozták magukkal.

14 A 17. századi céhesedés tehát nem zárja ki, hogy korábban ne dolgoztak volna mézeskalácsosok Magyarországon. A mézes-pogácsa szó 1554-ben, mézesbáb szavunk 1587-ben fordul elő először nyelvemlékeinkben.

15 A 16. századi szakácskönyvek is sok adattal szolgálnak a mézeskalács készítéséről, említik az önálló mézeskalácsos-mesterséget is. A 16-17. század előtti időben valószínűleg nem mesteremberek űzték a mézeskalács készítését, hanem háziiparosok.

16 Az alföldi városok mézeskalácsosai csak a törökök kiűzése után, a 18-19. század folyamán alakítottak érdekeik védelmére céheket. Debrecenben - az Alföld legnagyobb mézeskalácsos központjában - a mézeskalácsoscéh csak 1713-ban alakult meg, ám Szabadfalvi József szerint bizonyos, hogy mézeskalácsosok már korábban is dolgoztak a városban.

17 A Kelet-Magyarországra is kiterjedő német hatást bizonyítja a mesterség terminológiája, mely nagy számban őriz német eredetű szavakat.

18 A debreceni és tiszántúli németes terminológia a vásározás révén alakulhatott ki.

19 A mézeskalácsos-mesterek 80-100 km-re is eljártak vásárokra, és más helységek mestereitől tanulták meg a német eredetű szavakat. A vásározás mellett a mesterlegények vándorlása kapcsán is megismerkedtek távolabbi vidékek terminológiájával. Az első idevonatkozó feljegyzés 1654-ből ismert, amikor a céhgyülés határozatban mondta ki, hogy a bécsi mesterek egy évig, a morva és magyar külső mesterek pedig két évig nem vehetnek fel inast.

20 Ezzel a szakma túlnépesedését igyekeztek megakadályozni. További adatok a számadásokból bizonyítják, hogy a pozsonyi és nagyszombati negyedmesterek (Virtl-Maister) 1658-1681 között háromévenként befizették a negyedévi 11 Ostrolucká, M., 1982.271. 12 SőtérK., 1908.58. 13 Szabadfalvi 1, 1957.75. 14 Domonkos O., 1991.52. 15 Rudnay J.-Beliczay L., 1987.76. 16 Rudnay J.-Beliczay L., 1987.76. 17 Szabadfalvi J, 1957.75. 18 Rudnay J.-Beliczay L., 1987.76. 19 Szabadfalvi 1, 1957.76. 20 Domonkos O., 1991.52. 532