A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Éry Kinga-Gedeon Etelka: Adatok az Alföld Árpád-kori benépesüléséhez: Mezőcsát-Csicske
c) A Kárpát-medence 9. századi öt Karoling kori mintája közül Mezőcsát-Csicskéhez négy minta hasonló: Alsórajk-Határitábla, Esztergályhorváti-Alsóbárándpuszta, Garabonc I és Zalaszabar-Dezsősziget (80,0%). d) A Kárpát-medence 6-8. századi 25 avar kori mintája közül Mezőcsát-Csicskéhez négy minta hasonló: Pécs-Nagyárpád, Kaposvár-Fészerlakpuszta, Toponár-Őrház és Zalakomár-Lesváridülő II (16,0%). e) A Kárpátoktól ENY-ra feltárt 9. századi négy nagymorva kori minta közül Mezőcsát-Csicskéhez kettő hasonló: Mikulöice I—IV és Rajhrad (50,0%). 0,400 0.300 0,200 0,100 0,000 c p : 0.357 f 0,1350 0,246 •(0,102 —1 0,128 0,159 0,115 0,170 0,100 0,173 0,134 Mezöcsát - Csicske XI-XIIL. szd. Alsörajk - Határitábla IX. szd. Rajhrad IX. szd Garabonc IX. szd. Perkáta XI-XH. szd. Kaposvár -Fészeriakpuszta VII. szd. Eszterghorváti - Alsóbárándpuszta K. szd. Toponár VEI. szd. Zalaszabar-Dezsősziget IX. szd. Zalakomár - Lesváridülö YIII-IX. szd. Mikulcice 1-4 IX. szd. Pécs - Nagyárpád, Boros utca VEI szd. /. ábra: Mezőcsát-Csicske és a hozzá hasonló sorozatok dendrogramja A fentiek szerint Mezőcsát-Csicske és az 54 többi sorozat között szignifikáns hasonlóság mindössze 11 esetben mutatkozott. Igen figyelemre méltó, hogy valamennyi érintett minta a Dunától nyugatra eső területről és jórészt korábbi időszakból való (1. ábra). Ezek az adatok kétséget kizáróan jelzik, hogy Mezőcsát-Csicske népességének ősei a 8. századtól a Dunántúl nyugati felén, sőt akár a Kárpátok ÉNy-i külső tájain élhettek, ahonnan észak-alföldi szálláshelyükre, feltehetően az avarság katonai hatalmának megszűnte után, lassú beszivárgás vagy szervezett telepítés során juthattak. 7 Ilyenformán Mezőcsát-Csicske csontvázleletei az Észak-Alföld Árpád-kori benépesülésének folyamatáról is értékes adatokkal szolgáltak. 7 Hogy a Kárpát-medence Árpád-kori népessége az avar uralom idején a medence peremterületein élhetett, azt korábbi összehasonlító embertani vizsgálatok már érzékeltették (Éry 1983, Éry 1993). 94
